A komodói sárkány fogain vasbevonat van

A komodói varánusz (Varanus komodoensis) a legnagyobb, fennmaradt ragadozó és fűrészes, hajlított és borotvaéles fogaik miatt értékes analógiák ahhoz, hogy tanulmányozzák fogszerkezetet, a fogfunkciót és összehasonlítsák a kihalt ziphodont taxonnal vagy a theropod dinoszauruszokkal. Mint más ziphodont hüllők, a komodói varánusz csak egy vékony zománcbevonattal rendelkezik, amivel azonban képes a szúrás-rántás fajta táplálkozásra.

Fejlett kémiai és strukturális képalkotással kimutatták, hogy a komodói varánusz fogai unikális adaptációval rendelkeznek, ami megvédi a vágóéleket: narancsszínű, vasban gazdag bevonat van a fogak csipkézetein és felszínén.

Más kihalt varanidákkal és krokodilokkal összehasonlítva kiderült, hogy a vas szekvesztrálás valószínűleg széles körben elterjedt a hüllők zománcában, de a legfeltűnőbb komodói varánusznál és a közeli rokon ziphodont fajoknál, ami azt mutatja, hogy fontos szerepe van a recés fogak védelmében. A fosszilizáció megzavarja a fogfosszíliák hasonló vasbevonatának konzisztens kimutatását. Eltérően a komodói varánusztól, vannak olyan theropodák, amelyek specializált zománccal rendelkeztek fogcsipkézetük mentén, melyek a növényevő hadroszauridáknál (kacsacsőrű dinoszauruszok) talált hullámos zománchoz hasonlítanak. Ezek a felfedezések illusztrálják váratlan és különböző specializációkat, ami a ziphodont fogakat fenntartotta a ragadozó hüllőknél.

Az Indonéziában őshonos komodói varánusz a legnagyobb, élő gyík a világon. A félelmetes ragadozók éles fogait vékony vasréteg fedi, ezt részletezi egy új tanulmány.

A vasfog nem csak ezekre a hüllőkre jellemző – a hódfogat a vassal töltött fogzománc teszi keménnyé. De a komodói varánusznál a vas a zománc felszínét szegélyezi, valahogy olyan, mint a cukormáz a süteményen.

Aaron Leblanc, a King’s College London paleontológusa és kollégái feltárták, hogy mi tette a húsevő dinoszauruszok fogait alkalmassá a darabolásra, és mit használ a komodói varánusz ma, és összehasonlították a kettőt. A komodói varánusz Indonéziában őshonos, a ma élő legnagyobb hüllő a világon és kicsi, penge alakú fogai vannak. A csapat mikroszkóp alatt narancsszínű foltokat észlelt a fogpéldányok felszínén és fűrészes élein.

A közeli felvételeken egy vékony vasréteg látható, ami a komodói varánusz fűrészes fogainak fűrészes éleit narncsszínűvé teszi.

A kémiai és strukturális képalkotás megmutatta, hogy az árnyalat valójában egy vasréteg. Más mai hüllőnél, beleértve néhány más mai varánuszt, a krokodilokat és az aligátorokat, nincs látható jele a vasnak – bár a csapat analízise azt találta, hogy néhány fajnál van egy vékony réteg a vágó élek mentén. Ez a felfedezés azt sejteti, hogy a jellemző elterjedt lehet a mai húsevő hüllők között.

Azt nem tudni, hogy a régen kihalt ragadozó dinoszauruszok éles fogainak élén volt-e valaha vas védőburok? A fosszilizált dinoszaurusz fogon vizsgálni a vasat szinte lehetetlen, mert a vas mindenütt jelen van. Ha több tíz millió évre eltemetünk egy dinoszaurusz fogat a föld alá, a vas be fog szivárogni a fogszövet minden kis darabjába. A komodói varánusz fogainak részletesebb vizsgálata remélhetőleg megválaszolja a kérdést.