Hatalmas veszélybe kerülhet a Föld

A kutatók szerint a természetes vizek oxigénszintjének csökkenését fel kellene venni a bolygóhatárok listájára. Utóbbi tulajdonképpen egy keretrendszer, amely összefoglalja és számszerűsíti az emberi tevékenység Földre gyakorolt hatásait. Ebbe tartozik többek között a klímaváltozás, az óceánok elsavasodása, az ózonréteg vékonyodása, a levegőszennyezés vagy a globális édesvíz-felhasználás – írja az Origo.hu a Nature Ecology & Evolution szakfolyóiratra hivatkozva.

Az amerikai Rensselaer Polytechnic Institute édesvízi ökológusa, Kevin Rose által vezetett csoport aggódik amiatt, hogy az előbb említett lista figyelmen kívül hagyja az egyik legfontosabb tényezőt, a vizek oxigéntartalmát.

A melegebb vizek például nem tudnak túl sok oldott oxigént megtartani, és mivel az üvegházhatású gázok kibocsátása nem mérséklődik, a levegő és a víz hőmérséklete továbbra is megállíthatatlanul emelkedik.

Az oxigénfogyást ráadásul nem tudja ellensúlyozni a vízi élőlények oxigéntermelő tevékenysége sem. Az oxigénhiányért részben az algavirágzás felelős, amelyet főként az eutrofizáció okoz. Eutrofizáció akkor következik be ha műtrágya vagy szennyezett víz kerül a természetes vizekbe, és ettől az algák, valamint a baktériumok elszaporodnak, gyorsan elfogyasztva a rendelkezésre álló oldott oxigént.

A legrosszabb esetben az oxigénszint annyira lecsökken, hogy az egyszerűbb élőlények megfulladnak és elpusztulnak, magukkal rántva a komplexebb szervezeteket is. Az elhalt szerves anyagok további táplálékot nyújtanak az oxigént nem igénylő (anaerob) létformáknak, amelyeknek így a szaporodásuk tovább gyorsul, és nemcsak megfojtják a vízi élővilágot, hanem elzárják az életet jelentő fénytől is, lehetetlenné téve a fotoszintetizálást.

Mivel a fotoszintetizálás egyik produktuma az oxigén, jól látható, milyen halálos csapdába kerülnek a vízi ökoszisztémák.

Szintén csökkenti az oldott oxigén mennyiségét az, hogy a felszíni vizek gyorsabban melegednek, mint a mélyebb rétegek, illetve a gleccserek olvadása csökkenti az óceán sótartalmát. A sűrűségkülönbség fokozódása miatt a felszíni, oxigéndúsabb vízrétegek nem tudják oxigénnel ellátni a mélyebb tartományokat.