Egészség

A delírium oxigénhiányt is okozhat

Kórházi ellátást igényel, terápiájában elsődleges a beteg állapotának stabilizálása és a tünetegyüttest kiváltó alapbetegség kezelése

Delíriumban zavart szenved a tudatállapot, a figyelem és a kognitív működés (emlékezés, információfeldolgozás és ítéletalkotás, valamint elvonatkoztatás), amely különböző okok, testi betegségek következményeként, illetve szövődményeként jelentkezik.

A delírium oxigénhiányt is okozhat
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

A delírium az elmeállapot hirtelen kezdődő, általában visszafordítható változása, az agyműködés átfogó zavara, amelyet zavartság és tájékozódási képtelenség jellemez. Delíriumban zavart szenved a tudatállapot, a figyelem és a kognitív működés (emlékezés, információfeldolgozás és ítéletalkotás, valamint elvonatkoztatás), amely különböző okok, testi betegségek következményeként, illetve szövődményeként jelentkezik. A delírium nem betegség, hanem bizonyos betegségek szövődménye; elsősorban idős és kritikus állapotú betegeknél másodlagosan kialakuló állapot.

A delírium főbb tünetei

A delírium tünetei rövid időn belül alakulnak ki, a nap folyamán hullámzó módon jelenhetnek meg, és idővel normalizálódnak.

Tünetei az alábbiak lehetnek:

· figyelemzavar,

· rendezetlen gondolkodás,

· a tájékozódás zavara (dezorientáció),

· emlékezetzavar (memóriadeficit),

· az alvás-ébrenlét ciklus zavara,

· nyelvi beszédzavar,

· érzékcsalódások, hallucinációk: látási, tapintási és hallási hallucinációk,

· érzelmi változások (szorongás, ingerlékenység),

· izzadás, kézremegés, hányinger, hányás, étvágytalanság.

A delírium állapotában lévő betegek érzelmeit a félelem, a fenyegetettség és a szorongás uralja, amely sok esetben magyarázza az esetlegesen fellépő erőszakos magatartásukat. Emellett reménytelenséget, magányt és elkeseredettséget is megélhetnek. A térbeli és időbeli zavartság miatt csak ködösen érzékelik a körülöttük zajló eseményeket, ugyanakkor megérzik a környezetükben tartózkodó személyek (hozzátartozók, ápolók) feléjük irányuló viselkedésének előjeleit. Ennek megfelelően nyugtatóan hat rájuk a megértő, higgadt odafordulás, de felzaklatja őket a türelmetlen vagy ingerült magatartás.

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben a fentebb említett tüneteket vagy közülük néhányat felismerni véli a környezetében levő betegnél vagy személynél, hívja a 112-t, és kérjen segítséget.

A delírium kiváltó okai

A delírium kialakulásának hátterében általában többféle testi folyamat játszik közre, amelyek együttesen zavart idéznek elő az agy összehangolt működésében. A deliráló beteg változó érzelmi és figyelmi ébersége, nem megfelelő viselkedési válaszai az idegsejtek szintjén bekövetkező károsodásoknak tudhatók be. Az alapbetegségből fakadó kórállapot miatt általában csökken a szervezet, így az agyszövet oxigénellátottsága is.

A delírium kialakulását elősegítheti az előrehaladott életkor, demencia, Alzheimer-kór, súlyos testi betegség, megromlott látás és hallás, idegen környezet, sötétség, testi korlátozás, közelmúltban lezajlott műtét.

Delíriumot idézhet elő:

· nagyműtétek utáni állapot, lábadozás (pl. szívműtét);

· kábítószer, bizonyos gyógyszerek használata vagy megvonása;

· alkoholizmus esetén az alkohol megvonása (delírium tremens);

· fertőzések (pl. húgyúti fertőzés, tüdőgyulladás, vérmérgezés, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, HIV);

· agyi érbetegségek (pl. stroke, TIA, agyvérzés);

· szív- és érrendszeri betegségek (szívelégtelenség, szívizominfarktus, szívritmuszavarok, kezeletlen magas vérnyomás);

· tüdőbetegségek (pl. tüdőembólia);

· a só-és folyadékháztartás zavarai (ionzavarok);

· máj- és vesebetegségek;

· cukorbetegség (magas vagy alacsony vércukorszint);

· a pajzsmirigy alul- vagy túlműködése;

· vérszegénység;

· baleseti sérülések (pl. fejsérülés, subduralis hematoma);

· egyéb betegségek és állapotok: epilepszia esetében roham utáni állapot, daganatos betegségekben, mérgezések esetén.

Az öregedés során végbemenő élettani változások és a krónikus betegségek kialakulása miatt a magas életkorral jelentősen nő a delírium kockázata. A delírium kialakulásának folyamatát továbbá időskorban elősegítheti a környezetváltozás (például költözés), a családi viszonyrendszer megváltozása (például a házastárs elvesztése), valamint a kórházi osztályos felvétel is. Az érzékszervek működésének gyengülése vagy elvesztése miatt kialakuló ingerszegénység szintén hozzájárulhat a delírium kialakulásához.

A delírium lehetséges szövődményei

A delírium életet veszélyeztető állapot, kórházi kivizsgálást, ellátást és állandó felügyeletet igényel. A delírium visszafordítható, tünetei idővel javulhatnak, ugyanakkor – súlyosságától függően – a későbbiekben fokozott szellemi hanyatlásra hajlamosíthat.

A delírium diagnosztizálása

A delírium diagnózisának felállítása a kórelőzmény részletes felvételével indul, különös tekintettel arra, hogy mikor és hogyan kezdődött, és milyen gyorsan rosszabbodott a beteg zavartsága. A vizsgáló orvos információt gyűjt a páciens társbetegségeiről, szedett gyógyszereiről, esetleges alkohol- illetve droghasználati szokásairól. Ezt követően fizikális és laboratóriumi vizsgálatokra kerül sor.

A vizsgálatok során fontos elkülöníteni a delíriumot más állapotoktól, illetve betegségektől, például a demenciától és a pszichózistól.

A delírium kezelése

A delírium kórházi ellátást igényel, terápiájában elsődleges a beteg állapotának stabilizálása és a tünetegyüttest kiváltó alapbetegség kezelése.

Szükséges a szervezet oxigénellátottságának rendezése, a folyadék- és elektrolitháztartás egyensúlyának helyreállítása, tartós ágyhoz kötöttség esetén a felfekvés megelőzése.

Az oki kezelés mellett támogató gyógyszeres kezelés szükséges a nyugtalanság, a szorongás, a hallucinációk kezelése, valamint az ébrenlét-alvás ciklus rendezése érdekében.

Kapcsolódó írásaink