Tudomány

Az eddigi legrégebbi hajóra bukkantak Izrael partjainál

A felfedezés eddig nem tapasztalt módon mutatja be az ókori tengerészek navigációs készségeit

Az eddigi legrégebbi, 3300 évesre becsült, mélytengeri vizeken haladó hajó maradványaira bukkantak Izrael földközi-tengeri partjainál – jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) csütörtökön.

Az eddigi legrégebbi hajóra bukkantak Izrael partjainál
Az elsüllyedt mélytengeri vizeken haladó hajóról teljes épségben hozták fel az amforákat
Fotó: Israel Antiquities Authority

A világon eddig fellelt legősibb mélytengeri vízeken haladó, és elsüllyedt hajóján, az izraeli parttól kilencven kilométerre több száz érintetlen amforát is találtak, 1,8 kilométeres mélységben a tenger fenekén. A lelet az ókori tengerészek szaktudását dicséri, akik a látható partok nyújtotta tájékozódási lehetőségek nélkül is képesek voltak navigálni a tengeren.

Az Energean komplex művelete során a megtalált leleteket a felszínre hozta a tenger mélyéről
Az Energean komplex művelete során a leleteket a felszínre hozták a tenger mélyéről
Fotó: Israel Antiquities Authority

A hajót a Földközi-tenger keleti részén működő, Energean nevű földgázkutató és kitermelő vállalat egyik rutinszerű tengerfenéki felmérésekor találták meg, majd jelentették az IAA-nak, amely megindította a feltárást.

A hajó rakományát, az amforákat, vagyis a cserépből készült tárolóedényeket a régészek késő bronzkori, kánaáni kultúrára datálták, vagyis 3300-3400 évesre becsülik.

„Úgy tűnik, hogy a hajó akár egy vihar, akár egy, a késő bronzkorban nem szokatlan kalóztámadás miatt válságba került és elsüllyedt. Ez az első és egyben legrégebbi hajó, amelyet a Földközi-tenger keleti részén fedeztek fel, kilencven kilométerre a legközelebbi parttól” – nyilatkozott Jakob Sarvit, az IAA tengeri részlegének vezető régésze.

„Ez egy világra szóló jelentőségű, a történelmet átíró felfedezés, ami megmutatja hogy az ókori tengerészek képesek voltak átkelés közben úgy manőverezni a Földközi-tengeren keresztül, hogy nem látták egyik partszakaszt sem. Ebből a földrajzi pontból ugyanis körös-körül csak a horizont látható.

A navigáláshoz valószínűleg az égitesteket használták, a Nap és a csillagok helyzetének megfigyelésével és szögeinek meghatározásával” – tette hozzá.

Az Energean vállalat nem csak felhívta az IAA figyelmét a leletre, hanem a régészekkel közösen felfedező csoportot szervezett, sőt egy speciális eszközt is építettek a műtárgyak felszínre hozására.

„A helyszín feltérképezése egyértelművé tette, hogy az elsüllyedt hajó mintegy 12-14 méter hosszú volt, és több száz cserépedényt szállított, amik közül néhány látható is volt a tengerfenéken. A tenger mélye egy második edényréteget rejt is, és úgy tűnik, hogy a hajó fagerendáit is eltemette az iszap” – közölte Sarvit.

Az Energean csapata kiemelt két edényt kétnapi munkával a hajó végeiről. A rakomány cserépedényei alapján viszonylag olcsó tömegtermékeket szállítottak, például olajat, bort és egyéb mezőgazdasági termékeket, köztük gyümölcsöket.

„Ilyen nagy mennyiségű amfora egyetlen hajó fedélzetén azt bizonyítja, hogy a Földközi-tenger partján elterülő ősi közel-keleti partvidékek között jelentős tengeri kereskedelmi kapcsolatok voltak” – hangsúlyozta Sarvit.

„Ez egy igazán szenzációs lelet. Csak két másik, rakománnyal teli hajóroncs ismert a késő bronzkorból a Földközi-tengeren: a török partoknál talált, a Gelidonya-fokról származó hajó és az Uluburun hajó. De ezek viszonylag közelebb voltak a parthoz, és búvárfelszereléssel is elérhetők voltak . Ennek alapján eddig azt feltételezték a tudósok, hogy a tengeri kereskedelem akkoriban kikötőről kikötőre, a partvonaltól biztonságos, látótávolságra haladt. Ennek a hajónak a felfedezése megváltoztatja az ősi tengerészek tudásáról alkotott ismereteinket: ez az első, amit olyan nagy távolságban találtak meg, hogy nem látható egyetlen szárazföld sem” – méltatta a felfedezés jelentőségét Sarvit.

Kapcsolódó írásaink