Hogyan hat a háború a vadvilágra?

A háború hatásainak vizsgálata váratlanul jött, mivel a Kelet-Angliai Egyetem (UEA), a British Trust for Ornithology (BTO) és az Észt Élettudományi Egyetem csapata már az invázió februári kezdete előtt tanulmányozta ezeket a madarakat. Kezdetben a zavaró időjárási események – köztük az aszály, az élőhelyek pusztulása és a változó földhasználat – hatását vizsgálták, majd az emberi konfliktusok is felkerültek a listára.

A kutatás részeként összesen 19 foltos sast szereltek fel GPS-nyomkövető készülékkel, és ebből kiderült, hogy a márciustól áprilisig tartó ukrajnai útjuk során több konfliktusos eseménynek is ki voltak téve. A hadviselés magában foglalta a tüzérségi tüzet, a sugárhajtású repülőgépek és a tankok tüzét, valamint az emberek tömeges mozgását, ahogy a civileket kitelepítették, és a katonák átvonultak a tájon.

Az eredmények azt mutatták, hogy a sasoknak nagymértékben el kellett térniük a szokásos vonulási útvonaluktól, kevesebb időt töltöttek az ukrajnai pihenőhelyeken, vagy egyáltalán nem álltak meg ott. A 2018–2021 közötti időszakban a madarak kilencven százaléka megállt ezeken a helyeken, de az invázió után ez az arány mindössze harminc százalékra csökkent.

A vonuló hímek lassabban mozogtak, és a sasok átlagosan 85 kilométerrel többet utaztak, hogy elérjék a költőhelyeket. Ez azt jelentette, hogy a konfliktus előtti, 193 óra körüli vonulási idő a nőstények esetében 246 órára ugrott, eközben a hímeknél 125 óráról 181 órára ugrott.

A hosszabb repülési idő és a kevesebb lehetőség az élelemszerzésre és az emiatti megállás kombinációja valószínűsíti, hogy a madarak kondíciója romlik, amely – figyelembe véve, hogy az utazást a költési szezon előtt teszik meg – nagyon negatív hatással lehet egy amúgy is veszélyeztetett fajra.

„Az ukrajnai háború pusztító hatással volt az emberekre és a környezetre” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Charlie Russell, az UEA Környezettudományi Iskola posztgraduális kutatója a közleményben. „Eredményeink ritka adatokat nyújtanak arra, hogy a konfliktusok hogyan hatnak a vadon élő állatokra, és segítik az ilyen eseményeknek vagy más szélsőséges emberi tevékenységeknek való kitettség lehetséges hatásainak megértését, amelyeket nehéz előre jelezni vagy nyomon követni.”

„Az ilyen típusú zavargások jelentős hatással lehetnek a sasok viselkedésére és potenciálisan az erőnlétükre is. Az ilyen területeken költő egyedek vagy más, a zavargásra kevésbé reagálni képes fajok esetében a hatások valószínűleg sokkal nagyobbak lesznek.”