Hogyan lehet kiszúrni a hazugokat?

A Rochesteri Egyetem csapata 1,3 millió képkockát rögzített önkéntesek arckifejezéseiről, akik vagy hazudtak, vagy igazat mondtak arról, amire a korábban látott képek alapján emlékeztek. Az automatizált arcvonáselemző szoftver ezután kiszúrt bizonyos cselekvéseket, majd a kutatók gépi tanulással csoportosították ezeket a viselkedéseket a hazugok és az igazmondók arcvonásai közé.

„Az derült ki, hogy alapvetően ötféle mosolyhoz kapcsolódó arc van, amelyet az emberek a kérdésekre adott válaszok során mutatnak” – mondta Taylan Sen, a tanulmány szerzője egy nyilatkozatban.

A hazugsággal leggyakrabban összefüggésbe hozható az úgynevezett „Duchenne-mosoly” volt, amely a szem-, az arc- és a szájizmok összehúzódásával jár. Ez a mosoly a szemekig ér, így eléggé őszintének tűnik, amely arra utal, hogy az emberek esetleg örömüket lelik abban, hogy másokat átverjenek.

De ha a hazugok azt hiszik, hogy ez az információ segíthet nekik, akkor nincs szerencséjük. A Duchenne-mosolyhoz „egy olyan arcizom tartozik, amelyet nem tudsz irányítani” – magyarázta a szerzőtárs Eshan Hoque. „Ez önkéntelen.”

Szöveges trükközők.

Persze nem mindig vagyunk egy szobában valakivel, amikor hazudik nekünk – az emberek SMS-ben is megteszik, ez a tény az online randizók között is jól ismert. Hogyan lehet tehát megkülönböztetni, hogy valaki csak átver?

A Cornell Egyetem kutatói keresték erre a választ, és 1703 szöveges beszélgetést elemezve 351 olyan szöveget találtak, amely hazugságot tartalmazott. A fennmaradó beszélgetéseket ezután szétválasztották hazug és igaz üzenetekre, és olyan mérőszámok alapján vizsgálták, mint a szavak gyakorisága, az üzenet hossza és a használt szavak típusa.

Ezek azt mutatták, hogy az emberek hajlamosak hosszabb mondatokat használni, amikor hazudnak a szövegben. Az olyan személyes névmások, mint az „én” és a „magam”, valamint a nem kötelező mondatok használata is kissé megszaporodott, amikor az emberek nem voltak őszinték. Ez valószínűleg nem meglepő megállapítás az átlagos Tinder-felhasználó számára.

A csapat azt is megvizsgálta, hogy a diákok és a nem diákok között vannak-e különbségek a hazugságok tekintetében. Meglepő módon igen. „A diákok szignifikánsan több szót, kevesebb másra irányuló névmást és több nem kötelező mondatot használtak, mint a nem diákok” – írták a szerzők, bár nem voltak pontosan tisztában azzal, hogy miért van ez így.

Nyilvánvalóan még sosem kellett magyarázkodniuk egy professzornak, hogy miért nem készült el időben egy esszé.

Ha valaha is hazudtál már, tudod, hogy ez néha koncentrációt igényel – figyelni a részletekre, hűvös vibrálást sugározni, és megpróbálni nem átizzadni a pólódon. A Portsmouthi Egyetem pszichológusai szerint ha valaki megzavarja ezt a koncentrációt, az segíthet rajtakapni.

Egy 164 önkéntesből álló csoportot „igazmondókra” és „hazugokra” osztottak, és egy bizonyos vitatott témáról – például a Covid–19-útlevélről vagy a bevándorlásról – kellett meggyőzniük a kutatókat a véleményükről. A 164 ember kétharmadát arra is megkérték, hogy az interjú során idézzen fel egy autórendszámot.

Ez a másodlagos feladat volt az, ami megkönnyítette a hazugok kiszűrését.

„Kutatásunk megmutatta, hogy az igazság és a hazugság egyformán hihetőnek hangozhat, amennyiben a hazugságmondóknak jó lehetőséget adnak arra, hogy átgondolják, mit mondjanak” – magyarázta a tanulmány szerzője, Aldert Vrij professzor egy nyilatkozatban.

„Amikor a gondolkodás lehetősége csökken, az igazságok gyakran hihetőbben hangzanak, mint a hazugságok. Kísérletünkben a hazugságok kevésbé hangzottak hihetőnek, mint az igazságok, különösen akkor, amikor a megkérdezetteknek egy másodlagos feladatot is el kellett végezniük, és azt mondták nekik, hogy ez a feladat fontos.”