Nem csak a hő, hanem a fény is párologtathatja a vizet

Kísérletekben a látható fény alatt párolgó víz nagyobb evaporációs rátát mutat, mint ami csak a hő alapján lehetséges. Más megfigyelésekkel párosítva a felfedezés azt sugallja, hogy amikor fény csillog a vízen, a fotonok megbontják a vízmolekulákat összekötő kötéseket molekulanyalábokat szabadítva fel a levegőbe – írták.

Yuki Nagata, a MIT kémikusa, aki nem vett részt a kutatásban azt mondja, hogy a hipotézis illetően még további ellenőrzésre van szükség. Nem 100 százalékosan biztosak benne, hogy valóban ez a mechanizmus. De ha ez, akkor ez teljesen új.

Általában, a hő az, ami a párolgást megindítja, és így a folyadékban lévő vízmolekulák erőteljesebben lökdösődnek. Ez az extraenergia a folyadékban lévő molekulák közti kötések némelyikét felbontják, lehetővé téve, hogy a molekulák vízgőzként kilépjenek. A bemenő hő alapján a tudósok ki tudják számolni a várható párolgás mennyiséget. A látható fény segíti a víz párolgását a fény által közölt hő miatt. De mostanáig nem gondolták, hogy közvetlenül felszakítja a kötéseket a vízmolekulák között.

Az új tanulmányban a kutatók porózus hidrogélekben lévő vizet fénnyel világítottak meg. A porózus hidrogélek olyan anyagok, amelyek mohón felszívják a vizet. A felvetett hatás ott fordul elő, ahol a levegő találkozik a vízzel, és a kutatók által tanulmányozott hidrogélek megszámlálhatatlan rést tartalmaznak, ahol a kettő találkozik, lehetővé téve a víznek, hogy lehasadjon, és kilépjen.

Néhány esetben a párolgási sebesség több mint duplája volt annak, ami a hő alapján várható, sőt mi több, a párolgási sebesség változott a fény hullámhosszával. A zöld fény produkálta a legnagyobb párolgási sebességet.