Tudomány
Tudósok véletlenül felfedeztek egy új szervet az emberi fejben
Azt gondolnánk, hogy miután évszázadok óta boncolják az embereket, már minden létező szervet felfedeztek
A Holland Rákkutató Intézet onkológusai a fej- és nyakrákos betegek kutatásának részeként egy újfajta vizsgálatot alkalmaztak. Pozitronemissziós tomográfiát/számítógépes tomográfiát használtak prosztataspecifikus membrán antigén ligandumokkal (PSMA PET/CT), amelyről bebizonyosodott, hogy hatékony módszer a prosztatarák testszerte történő terjedésének nyomon követésére. A pácienseknek a vizsgálat előtt radioaktív glükózt fecskendeznek be, amely fényesen világítva kiemeli a páciensben lévő daganatokat.
Miközben azonban ezt a vizsgálatot a betegeken alkalmazták, a csapat észrevette, hogy a fej két területe váratlanul felragyogott. Ahogy folytatták a páciensek vizsgálatát, mindig ugyanazt a területet találták világítani. Kiderült, hogy mind a 100 vizsgált személynél megvoltak a fényes foltok. Ez nem rendellenesség volt, hanem potenciálisan egy teljesen új szerv.
A Radiotherapy and Oncology című folyóiratban ismertetett új felfedezés az orrgarat hátsó részén elhelyezkedő nyálmirigyek – túlnyomórészt nyálkahártyás mirigyek, több csatornával – egy csoportja.
„Az embereknek három nagy nyálmirigy-készletük van, de ott nincs – magyarázta a tanulmány szerzője és Wouter Vogel sugáronkológus egy nyilatkozatban. – Amennyire tudtuk, az orrgaratban található egyetlen nyál- vagy nyálkahártya-mirigyek mikroszkopikusan kicsik, és akár 1000 is lehet, amelyek egyenletesen eloszlanak a nyálkahártyán. Képzeljék el tehát a meglepetésünket, amikor ezeket találtuk".
A csapat az amszterdami UMC-ben dolgozó kollégáival megerősítette felfedezéseiket holttestek felhasználásával, és most az emberiség legújabb szervét tubarialis mirigyeknek nevezték el, utalva elhelyezkedésükre. Úgy vélik, hogy a mirigyek a sugárkezelésen átesett betegeknél komplikációkat okozhatnak, beleértve a dysphagiát (nyelési nehézségeket), és a róluk való tudás segíthet az onkológusoknak abban, hogy elkerüljék ezt a területet a lehetséges szövődmények megelőzése érdekében.
„A sugárkezelés károsíthatja a nyálmirigyeket, ami komplikációkhoz vezethet – magyarázta Vogel. – A betegeknek gondot okozhat az evés, a nyelés vagy a beszéd, ami valódi terhet jelenthet".
A kutatócsoport 723 olyan beteget vizsgált meg, akiket sugárkezelésnek vetettek alá ezen a területen, és azt tapasztalták, hogy minél több sugárzás éri a nyálmirigyeket tartalmazó területet, annál több szövődményt tapasztaltak a betegek a terápiát követően. Ez tulajdonképpen elég jó hír a jövőre nézve.
„A legtöbb beteg esetében technikailag elkerülhetőnek kell lennie, hogy a nyálmirigyrendszer ezen újonnan felfedezett helyét ugyanúgy ne érje sugárzás, mint ahogyan az ismert mirigyeket próbáljuk kímélni – mondta Vogel. – A következő lépésünk az, hogy kiderítsük, hogyan és mely betegeknél tudjuk a legjobban kímélni ezeket az új mirigyeket. Ha ez sikerül, a betegek kevesebb mellékhatást tapasztalhatnak, ami a kezelés utáni általános életminőségük javulását eredményezheti".
