Apró darabokra esik szét a földkéreg

A földkéreg lemezekből áll, amelyek találkozásánál hasadékok és hegységek alakulnak ki, illetve vulkánok és földrengések gyújtópontjaként is gyakran azonosítják. A lemezekből jelenleg hét nagyot és rengeteg kisebbet tartanak számon a kutatók. A LiveScience összegyűjtötte, hány is van pontosan.

A legtöbb geológus egyetért abban, hogy 12–14 elsődleges lemez van, amelyek a Föld felszínének nagy részét borítják – mondta Saskia Goes, az Imperial College London geofizikusa, hozzátéve hogy mindegyik legalább 20 millió négyzetkilométer területű. A legnagyobbak az észak-amerikai, az afrikai, az eurázsiai, az indo-ausztrál, a dél-amerikai, az antarktiszi és a csendes-óceáni lemezek.

Ezek közül a legmonumentálisabb a Csendes-óceáni lemez, amely hatalmas, 103,3 millió négyzetkilométert tesz ki. Ez egyébként a leggyorsabb is: évente 7–10 centimétert mozog. A csendes-óceáni lemezt szorosan követi az észak-amerikai lemez, amely 75,9 millió négyzetkilométert fed le. A hét nagyon kívül van még öt valamivel kisebb lemez is: a Fülöp-tengeri, a Cocos-, a Nazca-, az Arab- és a Juan de Fuca-lemez.

A geofizikus szerint egyes szakértők az anatóliai lemezt (az eurázsiai lemez része) és a kelet-afrikai lemezt (az afrikai lemez része) különálló egységekként tartják számon, mivel ezek olyan sebességgel mozognak, amei által egyértelműen bizonyítható, hogy különböznek a főlemezektől. Innen ered a 12–14 darabos becslés.

A dolgok azonban bonyolultabbá válnak, ha a lemezhatárokat is megvizsgáljuk.

Itt a lemeztektonika hatására a lemezek kisebb darabokra, úgynevezett mikrolemezekre szakadnak szét. Ezek közé az 1 millió négyzetkilométernél kisebb lemezek tartoznak, és egyes tudósok becslése szerint 57 ilyen van a Földön.