Rejtélyesen kialakított szent helyek

Szerintük így alakulhattak ki azok a jellegzetességek, amelyek az akkori kor tudását, eszköztárát és ismeretanyagát messze meghaladták, de mégis felépültek és létrejöttek.

A legismertebbek a piramisok, a Nasca-vonalak vagy a Stonehenge, de rengeteg példát sorolnak fel ezen elmélet tudósai.

Ennek az elméletnek az egyik legismertebb szószólója a svájci származású Erich von Däniken, akinek több könyve is megjelent a témában.

A stonehenge-i kőköröket szinte mindenki ismeri. Azt viszont már kevesen tudják, hogy ezek a körök pontosan megegyeznek a Naprendszerünk bolygóinak az elhelyezkedésével, az átlagos távolságok adataival.

Középről kezdve így néz ki az elhelyezkedés:

A Merkur, a Vénusz, majd a Föld és azt követi a Mars. A Mars után van egy nagy távolság a Jupiterig, hiszen az Univerzumban, a kettő között található az aszteroidagyűrű. A Jupitert a Hillstone vagy sziklakő jelzi.

Azonban a kőkorszakban, amikorra a Stonehenge keletkezését datálták, még senki sem tudott az aszteroida gyűrűről. Több ezer kődarabból alakult ki, és nagyon erős távcsőre volt szükség, hogy egyáltalán felismerjék.

De további rejtélyek is vannak.

A stonehenge-i kövek, mértani sorban helyezkednek el egy nyílegyenes vonalban, amelynek a végén egy háromszöget formálnak. A háromszögben a csúcsok közötti távolság megegyezik és ezért a szögek is egyezőek. Napjainkban ezeken a pontokon egy katedrális vagy templom áll. Azonban a kőkorszakban itt őskori szent helyek álltak az úgynevezett pogányoktól.

Döbbenetes, hogy mennyire jól tudtak tervezni akkoriban a pogányok! Vagy nem is ők alakították ki Angliában a Stonehenge köveinek elhelyezkedését?

Eme furcsaságot megfigyelhetjük Németországban is. Wiesbaden, Neroberg, Worms és Speyer mind egy egyenes vonal mentén fekszenek és mindegyikben egy dóm vagy egy katedrális áll.

Ugyanígy Achen, Frankfurt, Würzburg, Nürnberg és Donaustaufe egyenesének az esetében.

Hogyan alakult ez ki?

Több elmélet szerint is úgynevezett „szent vonalak” húzódnak a Föld bolygón keresztül-kasul és minden jelölt csillag alatt egy kőkorszaki szent hely található.

Ki csinálhatta mindezt?

Ki mondta a kőkorszaki őseinknek, hogy a szent helyeiket szerte Európában, nyílegyenes irányba állítsák fel?

Tudatos tervezés állhat e mögött, hiszen ennyi véletlen nem lehetséges és a véletlenek mértani pontossága szinte lehetetlen.

Van egy másik igen furcsa jelenség. Nem csak azért, mert ez az egyenes vonal többezer kilométer hosszú és átmegy az Alpokon, hanem mert minden szent helyben fellelhető ugyanaz a szótő a francia Calais-től kezdődő és a szicíliai Calise-ig.

Miért?

Mi lehet a magyarázata annak, hogy a szent helyek kizárólag egy egyenes mentén állhatnak?

Az egyik legnagyobb ilyen egyenes, a Földközi- tengertől húzódik az Atlanti-óceánig, Spanyolországban a Pireneusokon át. Ezt a szakaszt Szent Jakab útjának nevezik, de az őskorban a „csillagok útjának” hívták. Az egyenes vonalon húzódó szent helyek mindegyikének a nevében ott a „csillag” szó.

Valaki vagy valakik nem csak azt mondták meg az őseinknek, hogy egy hosszú egyenes mentén alakítsák ki a szent helyeiket, hanem jelen esetben a Földközi-tengertől az Atlanti-óceánig, a helységek neveiben szerepeljen a csillag szó?

Hogyan lehetséges mindez?

Ki voltak a tervezők?