Egy írországi eset felhívta a figyelmet a bálnák felrobbanására + VIDEÓK

A kimúlt, körülbelül 19 méter hosszú barázdásbálna (Balaenoptera physalus) július 9-én kora hajnalban mosódott partra a Kerry megyében található Baile Uí Chuill Strandnál – számolt be az Irish Examiner. Pusztulásának oka ismeretlen, de a bomlás mértéke alapján a hatalmas állat valószínűleg akár már három hete kimúlhatott, mielőtt partra sodorta a víz – számolt be a Live Science.

Az Ír Bálna- és Delfinvédelmi Csoport (IWDG) szakértői a helyszínre érkeztek, hogy mintákat gyűjtsenek, vagyis felboncolják az állatot, de kénytelenek voltak megállni a munkában, mert attól tartottak, hogy a test felrobbanhat.

„Zsírt és bőrt találtam. Aztán megpróbáltam volna izmot is kiszedni, de hallottam néhány hangot, és azt gondoltam, ez az arcomba fog robbanni, ha még mélyebbre megyek” – mondta Stephanie Levesque, az IWDG munkatársa az Irish Examinernek.

Amikor a bálnák elpusztulnak, a beleik a bomlás miatt metángázzal kezdenek megtelni, aminek következtében a tetemek gyakran felfújódnak, mint egy léggömb, és az óceán felszínén lebegnek. Időnként partra is sodródnak, mint a most vizsgált példány is. Elég nagy koncentrációban – és a levegőben lévő oxigénnel keveredve – a gáz a bálnák felrobbanását okozhatja, akár spontán módon, a nyomás növekedésével, akár a maradványok felvágásakor, bár ez nagyon ritka – közölte Levesque a LiveScience-szel.

Egy tengerbiológus 2013-ban a Feröer-szigeteken szerencsésen megúszta, miután egy kimúlt és partra mosott ámbráscet (Physeter macrocephalus) felrobbant, amikor a tudós felvágta a gyomrát – számolt be akkor a The Guardian. Egy azonosítatlan bálna pedig 2019-ben spontán felrobbant a tenger felszínén Kalifornia partjainál, vért és beleket lövellve a vízbe – írja az IFLScience.

Alkalmanként a vadvilágért felelős tisztviselők szándékosan felrobbantják a gázzal teli tetemeket, amikor azok a partra sodródnak, hogy megakadályozzák a lassú bomlást és a bűzt, amely elűzi a látogatókat. A leghírhedtebb példa erre 1970-ben történt, amikor az oregoni Florence-ben partra mosott, 14 m hosszú ámbráscetet fél tonna dinamittal felrobbantották, így tüntetve el a maradványokat.

Az írországi barázdásbálna esetében később kiderült, hogy az állat valószínűleg nem robbant volna fel, így hagyták, hogy természetes úton bomoljon el. „Volt néhány buborékoló hang, de semmi olyan, ami arra engedett volna következtetni, hogy valóban felrobban” – mondta Levesque a Live Science-nek. A boncolást elővigyázatosságból hagyták abba, hogy megbizonyosodjanak a testüreg sértetlenségéről – tette hozzá.

Jellemzően évente körülbelül egy-két barázdásbálnát mos ki a víz Írországban az Irish Examiner szerint. Világszerte mintegy 100 ezer barázdásbálna él, de a faj a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) veszélyeztetett fajok vörös listája szerint még mindig kihalással fenyegetettnek számít az olyan hatások miatt, mint az éghajlatváltozás, a műanyagszennyezés és a krill – az általuk kedvelt táplálékforrás – ember általi túlhalászása. A legtöbb populáció azonban növekedni kezdett a 19. és 20. századi bálnavadászat okozta történelmi mélypontról. Tavaly januárjában az Antarktiszon csaknem 1000 egyedet – a faj valaha megfigyelt legnagyobb csoportosulását – látták egy óriási krilltömeggel táplálkozni.