Homo Bodoensis: A potenciális új ős átrajzolhatja az emberi családfát

Az Evolutionary Anthropology Issues News and Reviews című folyóiratban megjelent jelentés szerint új azonosításuk az Afrikában és Eurázsiában talált, meglévő fosszíliák újraértékelése, amelyek 774 000 és 129 000 évvel ezelőttről származnak, egy olyan fontos időszakból, amelyben Afrikában a mi fajunk (Homo sapiens), Európában pedig a legközelebbi rokonaink, a neandervölgyiek (Homo neanderthalensis) kialakulása történt.

Ezt az időszakot, a középső pleisztocént, gyakran nevezik "középső zűrzavarnak", mivel a fajok besorolása sok esetben kétséges és vitatott. Mérföldekre van az "Ember evolúciója" klasszikus ábrájától, az emberi evolúció jelenlegi értelmezése nem egy rendezett családfa, hanem egy összefonódott és kusza utazás, melyen a tudás hézagai tátonganak. Ez különösen igaz erre az időszakra - amit a legújabb tanulmány kutatói remélik, hogy tisztázni tudnak.

A kutatócsoport azzal érvel, hogy számos középső pleisztocénből származó eurázsiai és afrikai fosszíliát korábban Homo heidelbergensisnek - amelyet egyesek a modern ember és a neandervölgyiek legkorábbi közös ősének tartanak - vagy Homo rhodesiensisnek - a H. heidelbergensishez nagyon hasonló fajnak - jelöltek. Az új tanulmányban a kutatócsoport azt az elképzelést terjesztette elő, hogy ehelyett a legtöbb ilyen fosszíliát egyszerűen a H. bodoensis fajként lehetne meghatározni.

Érvelésük szerint a H. heidelbergensis felesleges címke, mivel sokukról kiderült, hogy korai neandervölgyiek, nem pedig a modern ember és a neandervölgyiek szülőfajtája. Továbbá az elnevezés nem veszi figyelembe az ez idő tájt Kelet-Ázsiából származó más fosszilis hominineket. Hasonlóképpen, a H. rhodesiensis címke továbbra is rosszul definiált és a paleoantropológusok által nem széles körben elfogadott. Az elnevezés némi vitát váltott ki a Cecil Rhodeshoz, a hírhedt 19. századi brit imperialistához, bányamágnáshoz és politikushoz fűződő kapcsolata miatt is, aki jelentős szerepet játszott a gyarmati Dél-Afrika borzalmaiban. A bodoensis elnevezés arra a helyre utal, ahol az egyik fosszíliát felfedezték az etiópiai Bodo D'arban.

Az új besorolás értelmében a H. heidelbergensis és a H. rhodesiensis gyakorlatilag megszűnik. Ehelyett a H. bodoensis-t fogják használni a legtöbb középső pleisztocén kori afrikai ember, valamint néhány délkelet-európai ember leírására. Az Eurázsiában megmaradt fosszíliákat a kutatócsoport szerint át lehetne sorolni a neandervölgyiek közé.

Természetesen nem mindenki fog egyetérteni ezzel az "egyméretű" megközelítéssel. A csapat azonban azt állítja, hogy ez egy szükséges lépés ahhoz, hogy elsimítsuk ezt a "középen lévő zűrzavart", és megkönnyítsük a kommunikációt az emberszabásúak történetének e fontos időszakáról.

"Az emberi evolúcióról való beszéd ebben az időszakban lehetetlenné vált a megfelelő terminológia hiánya miatt, amely elismeri az emberi földrajzi variációt" - mondta Dr. Mirjana Roksandic, a tanulmány vezető szerzője, a Winnipegi Egyetem paleoantropológusa egy nyilatkozatban.

"Egy új faj elnevezése nagy dolog, mivel a Nemzetközi Zoológiai Nómenklatúra Bizottság csak nagyon szigorúan meghatározott szabályok szerint engedélyezi a névváltoztatást. Bízunk benne, hogy ez a név sokáig megmarad, egy új taxonnév csak akkor él, ha más kutatók is használják"."