Tudomány
Nyomot hagytak az immunrendszerünkben a pestisjárványok
A szerencsés génváltozat hordozói túlélték a járványt, és e sikerért felelős génjeiket adták tovább az utódaiknak

A három nagy pestisvilágjárványból (a Justinianus-féle, a fekete halál és a 20. sz. eleji) a feketehalál-járvány során Európa lakosságának fele halt meg néhány év alatt, és bár Európában ma már nem fordul elő, a világ számos részén újra és újra felbukkan, kisebb gócokban. Orvosi beavatkozás nélkül még ma is igen magas a halálozása, és nagyon valószínű, hogy egyes egyének olyan génváltozatokkal rendelkezhetnek, amelyek védettebbé vagy épp fogékonyabbá teszik őt a pestissel szemben. Ha ez igaz, akkor a génváltozatok gyakoriságában bekövetkezett változások bizonyíthatják az egykori járványok következtében kialakult alkalmazkodást.
Egy nagy nemzetközi kutatócsoport egy 16. századi német pestistömegsírból 36 ember belső fülének sziklacsontja segítségével (e csontok őrzik meg legjobb állapotban a DNS-ünket) vizsgálta meg azt a 488 gént, amelyek az immunitásunkkal összefüggésbe hozhatók, majd összevetették őket a helyszínen ma élő ütven ember hasonló génjeivel.
A kutatók megbizonyosodtak arról, hogy a városkában nem történt lakosságcsere a 16. század óta, majd összehasonlításokat végeztek az egykori és a ma élő népesség immunitást szabályozó génjein. Az elemzések eredményei azt mutatták, hogy aYersinia pestis baktériummal összefüggésben négy HLA (humán leukocita antigén) molekula és két, a veleszületett immunrendszer részét képező, mintázatfelismerő receptor génváltozata a modern kori lakosságban gyakoribbá vált. A kutatócsoport úgy véli, hogy ez a 16. századi járvány hatására történhetett meg azzal, hogy a szerencsés génváltozat hordozói túlélték a pestist, és e sikerért felelős génjeiket adták tovább utódaiknak.
A pestis kb. 5000 éve bukkant föl először Európában, ezért a védekezőrendszerünket is hosszú ideje formálhatja már, így a kérdéses génváltozatok is létezhettek, ám csupán az elmúlt évszázadok nagy járványai hatására váltak gyakoribbá. A szakemberek úgy vélik, ugyanezek a géncsoportok szerepet játszhatnak a modern kor járványaival szembeni, természetes immunitásunkban is.