Tudomány

Káprázatos marsi naplementét fotózott a NASA veterán marsjárója

A januárban kezdődött új program a színes Mastcam kamerát használta

Nem egyszerű elcsípni látványos marsi naplementéket, de a Curiosity rovernek ezúttal igazi gyöngyszemet sikerült megörökítenie: a 2023. február 2-án horizont alá ereszkedő Nap fénysugarai megvilágították a felhőket. Ezeket a napsugarakat krepuszkuláris sugaraknak is szokták nevezni az alkonyat latin nevéből származóan. Ez az első alkalom, hogy ilyen tisztán sikerült napsugarakat megfigyelni a Mars felszínéről – írta a Csillagászat.hu.

Káprázatos marsi naplementét fotózott a NASA veterán marsjárója
Bizonyos típusú felhők szivárványszínben játszanak, ha megvilágítja őket a Nap
Fotó: Science Photo Library via AFP/Universal Images/UIG

A felvétel a Curiosity rover legújabb alkonyati felhő-felmérése során készült, ami a korábbi, 2021-es éjszakai világító felhők megfigyelését követi. Míg legtöbb marsi felhő legfeljebb 60 kilométeres magasságban található a felszín felett, és főleg vízjég alkotja őket, az új felvételeken látható felhők, úgy tűnik, magasabban vannak, ahol különösen hideg van. Ebből arra következtethetünk, hogy szén-dioxid-jégből, ismertebb nevén szárazjégből állhatnak.

A felhők, ahogyan a Földön is, bonyolult, de az időjárás megértéséhez elengedhetetlen információkkal szolgálnak. Megfigyelve, hogy hol és mikor keletkeznek, többet tudhatunk meg a marsi légkör összetételéről, hőmérsékletéről és a benne fújó szelekről.

A 2021-es felhőfelmérés főleg a Curiosity fekete-fehér navigációs kameráit használta a mozgó felhők szerkezetének megfigyelése céljából. A januárban kezdődött új program inkább a színes Mastcam kamerát használja, amellyel jobban megfigyelhető a felhőket alkotó részecskék növekedése az idő függvényében.

A napsugarakat ábrázoló képen kívül január 27-én a Curiosity megörökített egy színes, madártoll formájú felhőt is. Bizonyos típusú felhők szivárványszínben játszanak, ha megvilágítja őket a Nap – ezeket nevezzük irizáló felhőknek, és a Földön is megfigyelhetők.

Mark Lemmon kutató (SSI) elmondása szerint, ha irizáló felhőt látunk, az azt jelenti, hogy a felhő adott területén az alkotórészecskék mérete megegyezik a szomszédos részecskékkel. A színátmenetekből pedig következtethetünk arra, hogyan változik a részecskék mérete a felhőn belül. Ebből a felhő fejlődéséről és az alkotórészecskék időbeli méretváltozásairól tudhatunk meg többet.

A Curiosity a napsugarakat és az irizáló felhőket is panorámaképen örökítette meg, amelyet a Földre küldött 28 felvételből illesztettek össze. A képeken ezután utómunkát is végeztek, hogy minél jobban kiemeljék a fényes területeket.

A képek itt tekinthetők meg.

Kapcsolódó írásaink