Hét híresség, akiket alkalmatlanság miatt utasítottak el a hadseregtől

Az orvosi vizsgálat során kiderült, hogy rövidlátó, ezért kérelmét elutasították.

A kalandvágyó Hemingway azonban megtalálta az utat, hogy eljusson Európába, és első kézből szerezzen információkat a nagy háborúról. Önkéntesként csatlakozott a Vöröskereszthez, s egy autómentő sofőrje lett.

Mivel mindössze 16 éves volt, a haditengerészet azonnal elutasította őt és barátját, az egyébként még gyengén is látó Russell Maast. Miután a kanadai hadseregnél sem jártak sikerrel, születési anyakönyvükben meghamisították a dátumot (az 1901-et 1900-ra), és jelentkeztek a Vöröskereszthez.

Russell édesanyja azonban észrevette a félig becsomagolt bőröndöt, és figyelmeztette Walt szüleit. Az apja hevesen ellenkezett, hogy elengedje fiát, ám az anyja mellé állt. Végül 1918. szeptember 18-án felvételt nyert a Vöröskereszthez mint autómentő-sofőr.

Ekkorra már több millióan haltak meg a háborúban, ám a fiatal Walt az egészre csupán kalandként tekintett, és egy világ omlott össze benne, amikor 1918. november 11-én aláírták a fegyverszünetet.

Amikor az Egyesült Államok 1917-ben belépett a háborúba, Chaplin – aki később már nem rejtette véka alá pacifizmusát és a patriotizmus iránti ellenszenvét, ám ekkor még anyagilag is támogatta az antant hatalmak törekvéseit – ezerszámra kapta a dühös leveleket, és a sajtó is folyamatosan zaklatta, hogy ő mit keres még otthon, miközben ezerszámra hullanak a britek és később az amerikaiak is.

Azzal vádolták, hogy ki akar bújni a felelősség alól, pedig valójában Chaplin jelentkezett az Egyesült Államokban katonai szolgálatra, azonban alacsony termete és vékony testalkata miatt elutasították.

1943. december 11-én hivatalosan megállapították, hogy perforált dobhártyája miatt katonai szolgálatra alkalmatlan.

Ugyanakkor az amerikai hadsereg feljegyzései teljesen másról árulkodnak: a dokumentumok szerint Sinatra valóban nem volt alkalmas katonai szolgálatra, azonban nem a dobhártyája miatt, hanem úgymond „pszichiátriai szempontból”, ugyanis azt mondta az őt vizsgáló orvosnak, hogy gyakran van fülcsengése, fáradékony, és neurotikussá válik, ha tömegben kell lennie.

A korábban állítólag szeszcsempészettel is foglalkozó Joseph Kennedy pontosan tudta, hogy egy jövendőbeli államférfi nem engedheti meg magának majd azt a luxust, hogy nem vesz részt a világháborúban, így mindent megtett, hogy két fia is katona legyen.

A Harvardon frissen végzett John F. Kennedyt azonban (többek között) krónikus hátproblémái miatt elutasították.

Apja végül meggyőzte Alan Goodrich Kirk kapitányt, a Haditengerészeti Hivatal vezetőjét, hogy engedélyezze a – hátára már több hónapja edző – fia számára a belépést.

Két évvel később Johnt a Salamon-szigetekre irányították, ahol az egyik gyorsnaszád parancsnoka volt 26 évesen.

A Martin Scorsese rendezésében készült, A pénz színe című filmben nyújtott alakításáért Oscar-díjjal jutalmazott színészlegendának 18 évesen nagy álma volt, hogy pilótaként szolgálhassa hazáját.

Ezért 1943-ban be is iratkozott a haditengerészet V–12-es pilótaképző tanfolyamára a Yale Egyetemen, ám csalódnia kellett, ugyanis hamar kiderült, hogy színvak. Nem adta fel, rádiósnak és tüzérnek képezte ki magát.

Megpróbált csatlakozni az amerikai hadsereg női hadtestéhez, illetve a haditengerészet női osztagához, ám 188 centiméteres termete miatt mindkét helyről elutasítást kapott, így végül a CIA elődjének tartott Office of Strategic Serviceshez lépett be.

A történelem szakot végzett lány (ekkor még gyermekkori nevén, McWilliamsként) kezdetben gépírónőként tevékenykedett a szervezet washingtoni székházában, ám hamarosan felelősségteljesebb pozícióba került: a Vad Billnek is becézett William J. Donovan tábornok parancsnoksága alá kerülve szigorúan titkos kutatói feladatai lettek.