A lengyel és a magyar sors összefonódik

A varsói magyar nagykövetség rendezvényén Íjgyártó István nagykövet és Marek Kuchcinski mondtak ünnepi beszédet, mindketten lengyel nyelven szólaltak fel.

Kuchcinski a lengyel és a magyar történelem jellegzetes vonásának nevezte a két nemzet sorsának összefonódását és hasonlóságát, amely „szinte minden generációban megfigyelhető”.

Ez a sorsközösség a keresztény értékrendszerből, a saját állam iránti tiszteletből és a szabadságszeretetből nőtt ki, és kifejezést kapott az 1956-os magyar forradalomban is, amikor tapasztalható volt a lengyelek és a magyarok szolidaritása - jelentette ki Kuchcinski.

Áttekintve a lengyel és a magyar barátság történetének fő állomásait, Kuchcinski megemlítette a második világháborús hősöket is: idősebb Antall Józsefet, Henryk Slawikot, Esterházy Jánost és Waclaw Felczakot.

Kiemelte: a szolidaritás fontossága „a hazáért, az értékekért és a demokráciáért” folytatott 1956-os küzdelemben is megmutatkozott.

A magyar forradalmárok a szabadság- és a hazaszeretet öröksége mellett egy másik fontos üzenetet hagyták az utókorra: „a mai Európában élve, folyton szem előtt kell tartanunk, hogy elsősorban magyarok és elsősorban lengyelek vagyunk”, és a fő kötelességünk „nemzeteink örökségének védelme” - hangsúlyozta Kuchcinski.

Lengyelország és Magyarország közös történelme arról is tanúskodik, hogy „közös közép-európai identitásunk is van”. Ennek „nincs egyetlen központja, független a határoktól, viszont jellemző rá a kultúrák, szokások, nyelvek, nemzetek sokfélesége és az +egyenlők az egyenlőkkel, szabadok a szabadokkal+ elve” - fogalmazott Kuchcinski.

Azt a kívánságát fejezte ki, hogy „a lengyel-magyar szolidaritás és együttműködés hagyományában gyökerező üzenet” és az 1956-os hősök emléke a jövőben is kísérje a két nemzetet.

A varsói ünnepség megrendezését mások mellett a budapesti Waclaw Felczak alapítvány támogatta.