Történelem
Holtnak nyilvánították és eladták őket
Hová került a volt Jugoszláviából származó 100 000 csecsemő?

Csak az a gyanú marad meg, hogy a gyerekek embercsempész hálózatokhoz kerültek, személyazonosságukat megváltoztatták. Az intézmények viszont évek óta hallgatnak róla.
A nyilvános vita ösztönzése, a felelősség kérdéseinek feltárása és az igazság terének biztosítása érdekében október 30-án Zágrábban megrendezik a volt Jugoszláviából eltűnt csecsemők harmadik nemzetközi konferenciáját. A konferenciát a Keresztények Szövetsége – Horvátország egyesület szervezi, amely összehozza a szülőket, a szakértőket és az érdeklődőket azzal a céllal, hogy végre fókuszba helyezzék ezt az összetett témát.
Az eltűnt gyermekek szüleinek küzdelme
Bár az elmúlt években történt némi előrelépés – a média nyíltabban kezdett beszámolni, és a szülők egyre inkább nyilvánosan szólalnak meg –, az intézményi támogatás még mindig hiányzik. "A nyilatkozatok elfogadása és a munkatestületek megalakítása papíron holt betű marad, valódi politikai akarat és jogi mechanizmus nélkül" - figyelmeztet Jovanovic, aki számára ez a konferencia megszervezésének egyik indítéka.
Elmondása szerint mély jogi és keresztény lelkiismerete is arra késztette, hogy részt vegyen benne: "Hétköznapi emberként nem tudtam csendben maradni, amikor az alapvető emberi jogok rendszerszintű megsértésének bizonyítékaival szembesültem. Egyetlen társadalom sem lehet igazán igazságos, ha figyelmen kívül hagyja azok fájdalmát, akik elvesztették legértékesebb dolgukat, gyermeküket. Az eltűnt csecsemők szülei megérdemlik, hogy harcuk ne legyen életre szóló küzdelem eredmény nélkül. A konferencia célja, hogy lehetővé tegye az együttműködést a világ minden tájáról érkező emberekkel, akik segíthetnek egy ilyen fontos kérdésben" – mondjta Bojan Jovanović az egyesület főtitkárá.
A kutatás és a dokumentáció előrehaladtával azonban kiderült, hogy az eltűnt gyermekek problémája nem korlátozódik a bürokratikus mulasztásokra. Elmondása szerint a szülők továbbra is fenyegetésekkel és nyomással szembesülnek, és sok dokumentum és tanúvallomás eltűnik a hivatalos archívumokból. "A szerb ortodox egyházban elkövetett gyermekbántalmazásról szóló összes tanúvallomásom és dokumentumom eltűnt a belgrádi főügyészségről. Ez nem véletlen, hanem rendszer" – állítja.
A szerb ortodox egyház kritikája
Ebben az összefüggésben a konferencia nemcsak az eltűnt csecsemők kérdését veti fel, hanem egy szélesebb körű problémára is rámutat – a gyermekek szisztematikus bántalmazására, beleértve a pedofíliát, és a bűncselekmények eltussolására olyan intézményekben, amelyeknek a legkiszolgáltatottabbakat kellene megvédeniük. Különösen kritikus a szerb ortodox egyház szerepével kapcsolatban. "Az egyházak mitológiai témákkal foglalkoznak, miközben figyelmen kívül hagyják napjaink valódi tragédiáit: a gyermekek eltűnését, a pedofíliát, a bántalmazást. Szerepük ne legyen formális, hanem aktív és felelősségteljes" – mutat rá.
Feketepiac 100 000 csecsemővel
A zágrábi konferencián számos tanú, kutató és szervezetek képviselője szólal fel a régióból és külföldről. Bemutatásra kerülnek a konkrét esetek, dokumentációk és intézményi intézkedésekre vonatkozó javaslatok. A megerősített előadók között van Ana Pejić, az eltűnt gyermek édesanyja, a Vajdasági Eltűnt Csecsemők Szüleinek Egyesületének alapítója, Gordana Radelić, az eltűnt gyermek édesanyja, valamint Prof. Dr. Goran Belojević a belgrádi Orvostudományi Karról, az eltűnt gyermek apja.
Tanúvallomásuk a volt Jugoszláviában eltűnt újszülöttek évtizedes problémájának kontextusában hangzik el. Slobodan Milošević rezsimjének bukása után ugyanis egyre több nő kezdett nyilvánosan beszélni arról, hogyan veszítették el gyermekeiket a szülészeti kórházakban, különösen Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában. Ana Pejić azt állítja, hogy lányát 1988-ban rabolták el, és évek óta küzd az igazságért: "A volt Jugoszláviában 1945 óta tűnnek el csecsemők, nemcsak Szerbiában, hanem Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában, Horvátországban is... Nincsenek pontos adatok, de gyanítjuk, hogy több mint 100 000 csecsemő került a feketepiacra."
Elmondása szerint a szülészeti kórházakban a gyermekek elvitelét kezdetben politikai célszerűség vezérelte, később – Josip Broz Tito jugoszláv elnök halála után – a fő motívum a pénz volt. Egyébként Szerbiában eddig mintegy 1,500 szülői feljelentést tettek ismeretlen személyek ellen gyermekeik szülészeti kórházakban való eltűnése miatt. A hatóságok azonban a mai napig nem erősítették meg a vádakat.