A Selyemút elveszett városai

A Selyemút röviden

• Időszak: kb. Kr. e. 2. századtól a Kr. u. 15. századig.
• Útvonal: Kínától a Földközi-tengerig, több ezer kilométeren át, a Takla-Makán sivatagon, a Pamíron és a Közel-Keleten keresztül.
• Áruk: selyem, fűszerek, porcelán, drágakövek, üveg, papír, lőpor.
• Kulturális jelentőség: a buddhizmus, kereszténység, iszlám és más eszmék is ezen az útvonalon terjedtek.

Híres, mára eltűnt vagy elhagyott városok

1. Dunhuang és a Mogao-barlangok (Kína)

• Dunhuang a selyemút egyik kulcsfontosságú oázisvárosa volt.
• A Mogao-barlangok több száz díszes, buddhista freskóval és szoborral tele barlangtemplomot rejtenek.
• A Tang-dinasztia bukása után hanyatlani kezdett, a sivatag fokozatosan elnyelte.

2. Loulan (Kína, Lop Nor közelében)

• Loulan egy virágzó oázisváros volt a Takla-Makán sivatag szélén.
• Hirtelen tűnt el kb. Kr. u. 4. században.
• Régészek szerint a Tarim-folyó medrének eltolódása és a vízhiány vezetett a pusztulásához.

3. Merv (Türkmenisztán)

• Az egyik legnagyobb középkori város, a mai Türkmenisztánban.
• A 13. században Dzsingisz kán mongoljai szinte teljesen elpusztították; állítólag több százezer embert öltek meg.
• A város sosem nyerte vissza korábbi jelentőségét.

4. Palmyra (Szíria)

• Bár nem teljesen „elveszett”, Palmyra romváros ma is lélegzetelállító látvány.
• A karavánkereskedelem egyik központja volt a Római Birodalom idején.
• A 3. században a Római Birodalom leverte Zenóbia királynő lázadását, ami a város hanyatlásához vezetett.

5. Samarkand és Bukhara (Üzbegisztán)

• Ezek a városok ma is léteznek, de a Selyemút fénykorában sokkal nagyobb hatalmi központok voltak.
• Timur Lenk birodalmának központjai voltak a 14–15. században.
• A kereskedelmi útvonalak áthelyeződése a tengeri utak megnyílásával fokozatosan elszigetelte őket.

Miért tűntek el ezek a városok?

1. Környezeti változások: folyók medrének eltolódása, elsivatagosodás, vízhiány.
2. Háborúk és inváziók: mongol hódítások, keresztes hadjáratok, belső lázadások.
3. Kereskedelmi útvonalak változása: amikor a 15. századtól a tengeri kereskedelem lett a fő útvonal, a szárazföldi városok elvesztették jelentőségüket.
4. Járványok: pestis és más betegségek is megtizedelhették a lakosságot.

Régészeti kutatások

A 20. és 21. században számos nemzetközi expedíció tárta fel a Selyemút városainak romjait:

• Stein Aurél (magyar származású brit régész) a 20. század elején Loulan és más Tarim-medencei városok feltárásában játszott kulcsszerepet.
• Ma műholdfelvételek és drónok segítségével térképezik fel a sivatag alatti romokat.

Miért lenyűgöző a téma ma is?

• Történelmi tükör: a Selyemút városai megmutatják, hogyan épültek és omlottak össze a kereskedelmi birodalmak.
• Kulturális örökség: a freskók, szövegek és tárgyak lenyűgöző képet adnak a kulturális cseréről.
• Rejtély: sok város pontos helye és története még mindig homályos, így van tere a felfedezésnek.

A Selyemút elveszett városai arra emlékeztetnek, hogy a civilizációk felemelkedése és bukása gyakran a természeti környezethez, a gazdasági hálózatokhoz és a háborúkhoz kötődik. Ahogy a világ kereskedelmi útvonalai átalakulnak, egykori metropoliszok válhatnak porlepte romvárossá és új központok születhetnek máshol.