Rendkívül gyors és veszélyes járványok

Bár hagyományosan bubópestisként (Yersinia pestis baktérium okozta betegségként) tartjuk számon, a tudósok az utóbbi évtizedekben újraértékelték a járvány természetét és ma is vita folyik arról, pontosan mi volt a kór.

A járvány kitörése és terjedése

• Időszak: 1347–1353
• Európába érkezés: valószínűleg a Krím-félszigeten fekvő Kaffa (ma Feodoszija) kikötőjéből hozták be a genovai kereskedők hajói, majd gyorsan elterjedt a Földközi-tenger térségében, onnan pedig egész Európában.
• Halálozás: becslések szerint 75–200 millió ember halt meg világszerte; Európa lakosságának kb. egyharmada (egyes helyeken fele) elpusztult.
• Tünetek: duzzadt, fekete bubók a nyakon, hónaljban, lágyéknál; magas láz, hányás, belső vérzések, néhány nap alatt halál.

A klasszikus magyarázat: bubópestis

A 19. század végén Alexandre Yersin fedezte fel a Yersinia pestis baktériumot, amely a bubópestist okozza, és sokáig úgy gondolták, hogy a Fekete Halál is ezt a betegséget jelentette.

• Terjedés: a patkányokon élő bolhák harapása révén jut az emberbe.
• Tünetek: a történelmi leírások jól illenek a bubópestis tüneteire.
• Modern DNS-vizsgálatok: 2010 óta több tömegsírban (pl. London, Barcelona) talált csontokban kimutatták a Y. pestis DNS-ét. Ez erős bizonyíték, hogy valóban a pestis játszott szerepet.

Miért vannak mégis kérdőjelek?

A történészek és járványtani szakértők több furcsaságot találtak:

1. A terjedés sebessége
   A Fekete Halál szokatlanul gyorsan terjedt: néhány hónap alatt hatalmas távolságokat tett meg. A klasszikus patkány-bolha modell ennél lassabb járványt jósolna.
2. A szezonalitás és éghajlat
   A bubópestis meleg, száraz éghajlaton terjed jobban mégis északi, hideg régiókban is tombolt, ahol kevés volt a patkány.
3. A halálozási arány
   A halálozás aránya a Fekete Halál idején sokkal magasabb volt (akár 50–60%), mint a modernkori pestisjárványoknál (10–15% kezeletlenül).
4. A tüdőpestis és emberről emberre terjedés lehetősége
   Egyes kutatók szerint a járvány főként tüdőpestis formában terjedhetett (köhögéssel, cseppfertőzéssel), ami sokkal gyorsabb és halálosabb.

Alternatív elméletek

• Vírusos vérzéses láz: Néhány tudós szerint a tünetek (például a belső vérzések és a gyors halál) jobban hasonlítanak ebola-szerű vírusokra.
• Több betegség kombinációja: Lehetséges, hogy a Fekete Halál idején egyszerre tombolt bubópestis és egy másik fertőző betegség (például influenza vagy himlő), ami együtt okozta a rendkívüli halálozást.
• Újabb Y. pestis-törzs: Genetikai vizsgálatok szerint a középkori pestisbaktérium kicsit eltér a mai változattól talán egy agresszívebb, különösen virulens törzs volt.

Társadalmi és kulturális hatások

A Fekete Halál nemcsak emberéleteket követelt, hanem alapjaiban alakította át a társadalmat:

• Munkaerőhiány: meggyengítette a feudális rendszert, növelte a parasztok bérét és jogait.
• Egyház tekintélye: sokan csalódtak az egyházban, amiért nem tudta megállítani a járványt – ez előkészítette a reformáció talaját.
• Művészet és kultúra: a halál témája központi szerepet kapott a középkori művészetben (haláltánc-ábrázolások).

Mai tanulságok

A Fekete Halál kutatása segít jobban megérteni a járványok dinamikáját, és felkészülni a modern világ hasonló kihívásaira. A COVID-19 idején sok kutató újra elővette a középkori járványok tanulságait a terjedési minták és a társadalmi reakciók vizsgálatára.

Összegzés

A mai tudományos konszenzus szerint a Fekete Halált valóban a Yersinia pestis okozta, de a járvány sajátosságai arra utalnak, hogy ez a kórokozó egy különösen agresszív változata lehetett vagy más tényezők (éghajlat, éhínség, immunrendszer gyengesége) fokozták a pusztítását.

A rejtély tehát részben megoldott, de a járvány rendkívüli mértéke és sebessége még mindig izgalmas kutatási terület és jól mutatja, hogy a történelem legnagyobb katasztrófáit sok tényező együttese alakítja ki.