Miben hasonlított Hitler Napóleonra?

Napóleon 1812-es orosz hadjárata

Napóleon 1812-ben elhatározta, hogy megtöri Oroszországot, mert az cár, I. Sándor megszegte a kontinentális zárlatot, amelyet Napóleon az Egyesült Királyság gazdasági elszigetelésére vezetett be. Az 1812-es hadjárat során Napóleon több mint 600 000 fős „Nagy Hadsereggel” vonult be Oroszországba.

Ez volt akkor a világ egyik legnagyobb katonai ereje.

Az oroszok azonban nem álltak nyílt csatába, hanem felperzselt föld taktikát alkalmaztak: visszavonulás közben felégették a termést és elpusztították az ellátmányt, így a francia hadsereg élelmiszer nélkül maradt. Moszkvát végül elérték, de a város nagy része leégett, és a tél közeledtével Napóleon kénytelen volt visszavonulni.

A visszavonulás során a francia hadsereg katonáinak többsége éhezés, fagyhalál és betegségek miatt veszett oda. A 600 000 fős haderőből alig 100 000 katona tért vissza. Ez a vereség Napóleon birodalmának hanyatlását indította el, a következő években sorra lázadtak fel ellene a korábbi szövetségesek, végül 1814-ben lemondatták és száműzték Elbára.

Hitler 1941-es Barbarossa-hadművelete

Hitler 1941 júniusában indította el a Barbarossa-hadműveletet, az addigi történelem legnagyobb invázióját, több mint 3 millió katonával. Célja a Szovjetunió gyors meghódítása, a „villámháború” megismétlése volt, amely Nyugat-Európában olyan jól működött.

Kezdetben a Wehrmacht óriási sikereket ért el, gyorsan haladt előre és hatalmas területeket foglalt el. Azonban a logisztikai nehézségek, az óriási távolságok és a brutális tél itt is megállították a támadást. A németek nem voltak felkészülve a -30 °C alatti hőmérsékletre: a járművek befagytak, a katonák megfelelő téli felszerelés nélkül fagytak meg, és az ellátmány elakadt.

A sztálingrádi csata (1942–43) lett a fordulópont: a németek több százezer katonát veszítettek, és innentől a Vörös Hadsereg fokozatosan visszaszorította őket egészen Berlinig.

A két hadjárat közös pontjai

• Túlzott önbizalom: mindketten alábecsülték Oroszország méretét és ellenállóképességét.
• Logisztikai problémák: a hosszú utánpótlási vonalak ellehetetlenítették a hadsereg ellátását.
• Orosz tél: mindkettőjük hadseregét megtizedelte a hideg.
• Stratégiai fordulat: a kudarcuk után birodalmuk hanyatlani kezdett, és néhány éven belül mindketten elvesztették hatalmukat.

Miért izgalmas ez a párhuzam?

A két hadjárat története nemcsak katonai tanulmány, hanem figyelmeztetés is arra, hogy a túlzott hatalmi ambíció és a másik fél lebecsülése végzetes lehet. Sok történész szerint Hitler kifejezetten tanulmányozta Napóleon hibáit, de mégsem tanult belőlük ezzel végül saját birodalmát sodorta pusztulásba.

Ez a történelmi ismétlődés egyben remek példa arra, hogy Oroszország földrajza és éghajlata önmagában is „védelmi fegyver” lehet, amely már többször megállította a hódítókat.