Történelem

Híresen hírhedt gyilkosság vagy baleset?

A cél az volt, hogy a csapat teljesítse a nehéz túrát és magasabb fokú túrázói képesítést szerezzen

1959. januárjában egy 10 fős tapasztalt orosz túracsapat indult egy téli expedícióra az Urál-hegység északi részébe. A csoport vezetője Igor Dyatlov volt, innen a hágó és a tragédia neve.

Híresen hírhedt gyilkosság vagy baleset?
Képünk illusztráció
Fotó: Northfoto

A Dyatlov-hágó tragédia röviden

1959. januárjában egy 10 fős tapasztalt orosz túracsapat indult egy téli expedícióra az Urál-hegység északi részébe. A csoport vezetője Igor Dyatlov volt, innen a hágó és a tragédia neve. A cél az volt, hogy a csapat teljesítse a nehéz túrát és magasabb fokú túrázói képesítést szerezzen.

A csapat február elején állította fel táborát a Holatcsahl („Halott-hegy”) lejtőin. Néhány nappal később a csoport nem tért vissza a tervezett időben, így keresőcsapatokat indítottak.

A helyszín felfedezése

A mentőcsapat döbbenetes jelenetet talált:

  • A sátor belülről volt felvágva, mintha pánikszerűen menekültek volna.
  • A holttesteket szétszórva találták meg a hóban, részben hiányos ruházatban, néhányan mezítláb.
  • Néhány áldozat halálát hipotermia okozta, de mások súlyos, autóbaleset-szerű sérüléseket szenvedtek (törött bordák, koponyasérülések), és két test sugárszennyezést mutatott.
  • Egyikük nyelve hiányzott.

A hivatalos vizsgálat

A szovjet hatóságok vizsgálatot indítottak, de 1959-ben az ügyet azzal zárták le, hogy a halál oka:

„Ismeretlen erő, amely ellen a turisták nem tudtak védekezni.”

Ez a homályos megfogalmazás csak tovább táplálta a találgatásokat.

A lehetséges magyarázatok

Azóta több tucat elmélet született a történtekre:

1. Lavina (hóomlás)

  • A legelterjedtebb hivatalos magyarázat: a sátorra zúduló kisebb hóomlás miatt a csapat pánikba esett és elhagyta a tábort.
  • A sérülések egy része magyarázható a hónyomással.
  • Kritikusok szerint azonban a lejtő dőlésszöge túl kicsi volt egy lavinához, és a sátor állapota sem utal hatalmas hóomlásra.

2. Katonai kísérlet / rakétateszt

  • Egyes feltételezések szerint a területen titkos rakétatesztet végeztek, és a turisták baleset áldozatai lettek.
  • A sugárzás nyomai és a hatóságok titkolózása ezt erősíthetik, de bizonyíték nincs.

3. Infrahang-hatás

  • Egy modern elmélet szerint a hegy alakja és a szél olyan infrahangot keltett, amely pánikot és hallucinációkat okozott, ezért a csoport irracionális döntést hozott.
  • Ez magyarázhatja, miért vágták fel a sátrat és futottak ki ruhátlanul a hóba.

4. Vadállattámadás

  • Egyesek szerint medvék vagy más állatok riaszthatták meg a csoportot, de a sérülések és a nyomok nem támasztják ezt alá.

5. Paranormális vagy UFO-elméletek

  • Vannak, akik szerint idegenek támadták meg őket, vagy valamilyen természetfeletti jelenség történt.
  • Bár izgalmas, ez inkább a legendák és összeesküvés-elméletek világába tartozik.

Újabb kutatások

2019-ben az orosz ügyészség újra megvizsgálta az ügyet, és a lavinaelmélet mellett tette le a voksát. 2021-ben svájci tudósok számítógépes modellezése megerősítette, hogy kis méretű, ún. „lapos lavina” valóban lehetséges volt, és a sérülések megfelelnek egy ilyen eseménynek.

Ennek ellenére sok kutató és a közvélemény egy része továbbra sem elégedett a magyarázattal – főleg a furcsa részletek (hiányzó nyelv, sugárzás, sátor állapota) miatt.

Miért ennyire izgalmas ez a történet?

  • Megoldatlan rejtély: a mai napig nincs teljes konszenzus arról, mi történt.
  • Emberi dráma: kilenc fiatal, tapasztalt túrázó értelmetlen halála különösen megrázó.
  • Mítoszteremtés: a „Dyatlov-hágó” kifejezés világszerte a titok és a borzongás szinonimája lett.

Tanulság

A Dyatlov-hágó tragédiája egyszerre figyelmeztetés a természet erejére, és példája annak, hogy mennyire szeretjük megfejteni a múlt titkait. Bár valószínű, hogy a jövőben még több tudományos bizonyíték kerül elő, a történet mindig is meg fogja mozgatni a fantáziánkat pont úgy, mint a Titanic vagy a Roanoke telepeseinek eltűnése.

Kapcsolódó írásaink