Rejtélyesen tűnt el a legfejlettebb civilizáció

A város és a civilizáció rövid bemutatása

• Időszak: Az Indus-völgyi civilizáció kb. i.e. 3300–1900 között virágzott, tehát a piramisok építésével egyidőben létezett.
• Város: Mohendzsodáró („A holtak dombja”) a mai Pakisztán területén található.
• Fejlettség:
  • Gondosan megtervezett, rácsos alaprajzú város, utcák vízelvezető rendszerekkel.
  • Többszintes házak égetett téglából, központi fürdőkomplexum („Nagy Fürdő”).
  • Központi adminisztráció és fejlett kereskedelem.
  • Saját írásrendszerük volt, amit máig nem sikerült megfejteni.

Egy ilyen fejlett civilizáció eltűnése különösen rejtélyes.

A pusztulás körülményei

Kr. e. 1900 körül a város és az egész Indus-völgyi civilizáció hanyatlani kezdett.

• A népesség csökkent.
• A városok elnéptelenedtek.
• A fejlett vízrendszerek karbantartatlanul maradtak.

De mi okozta mindezt?

Elméletek a pusztulásra

1. Természeti katasztrófa

• Éghajlatváltozás: régészeti és geológiai vizsgálatok szerint a monszunrendszer megváltozott, ami aszályhoz vezetett. Az Indus és mellékfolyói kiszáradtak vagy megváltoztatták folyásukat.
• Áradások: paradox módon egyes időszakokban óriási árvizek is sújtották a várost a vályogházak romjain több réteg sár utal erre.
• Földrengések: a régió szeizmikusan aktív és egy földrengés akár el is terelhette a folyó medrét, ami a város vízellátásának végét jelenthette.

Ez az elmélet azt sugallja, hogy a lakosság fokozatosan elvándorolt, mert a város már nem volt fenntartható.

2. Háború vagy invázió

• Egyes régészek úgy vélték, hogy a városban talált csontvázak erőszakos halálra utalnak.
• Az indiai védikus irodalomban (pl. Rigvéda) említett árja hódítók esetleg lerohanták a várost.
• Mások még merészebb elméletet fogalmaztak meg: hogy egy korai fegyver, akár „ősi atomfegyver” pusztította el a várost ez főként modern összeesküvés-elméletekben terjed, de régészeti bizonyíték nincs rá.

A legtöbb modern kutató azonban nem talál elég nyomot háborús pusztításra: a városban nem látszanak ostromnyomok vagy nagy tűzvészek.

3. Társadalmi-gazdasági összeomlás

Az is lehetséges, hogy a természeti katasztrófák mellett a társadalom belülről omlott össze:

• A kereskedelem visszaesett.
• Az élelmiszerhiány társadalmi feszültségeket okozott.
• A lakosság lassan szétszóródott kisebb falvakba.

A rejtély kulcsa

A legnagyobb nehézség, hogy az Indus-írás máig megfejtetlen, így nem tudjuk, a civilizáció mit írt le saját pusztulásáról. Ha egyszer megfejtik a jeleket, talán fény derül a titokra.

Miért izgalmas ez a történet?

• Fejlettség és eltűnés: a világ egyik legfejlettebb ókori városi civilizációjáról van szó, amely úgy tűnt el, hogy semmilyen írott krónikát nem hagyott hátra.
• Rejtély és tanulság: megmutatja, hogy a civilizációk sérülékenyek a klímaváltozásra, vízhiányra és gazdasági összeomlásra.
• Modern párhuzamok: ma is tanulságos lehet, hogyan reagált egy társadalom a környezeti stresszre és mi történhet, ha nem talál megoldást.

Tanulság

A Mohendzsodáró pusztulása valószínűleg nem egyetlen katasztrófa, hanem több tényező éghajlati változás, folyómeder eltolódás, gazdasági hanyatlás együttese volt. Bár a „háborús” elmélet izgalmas, a régészeti bizonyítékok inkább békés, lassú elnéptelenedést sugallnak.