Történelem

Az ősi talaj DNS-e 5,000 éves gyógyszert tárt fel

Ma is ezt használjuk

Egy török barlangból származó DNS-elemzés bizonyítékot tárt fel arra vonatkozóan, hogy az őskori emberek már 5,000 évvel ezelőtt szenet használtak az emésztőrendszeri betegségek kezelésére, ugyanakkor feltárták, hogy az antibiotikum-rezisztencia gének évezredekkel a modern gyógyszerek előtt is léteztek.

Az ősi talaj DNS-e 5,000 éves gyógyszert tárt fel
Az Inonu-barlangok Ankara Gudul kerületében, Törökországban
Fotó: Anadolu via AFP/Emin Sansar

Ez az úttörő felfedezés a törökországi Zonguldak tartományban található İnönü-barlangból megkérdőjelezi mind az ősi orvostudomány.

A nemrégiben közzétett kutatás Törökország egyik első nagyszabású ősi DNS-talajvizsgálata. A legmodernebb metagenomikai szekvenálás segítségével a Zonguldak Bülent Ecevit Egyetem tudósai rekonstruálták a mikrobiális közösségek 5,000 évét, lenyűgöző betekintést nyújtva az őskori egészségügyi gyakorlatokba.

Őskori szén mint gyógyszer

Az İnönü-barlangban végzett ásatások, amelyeket Dr. Hamza Ekmen docens vezet 2017 óta, folyamatos lakottságot tártak fel a kalkolitikus kortól a vaskorig – írja az Arkeonews. A vulkáni barlang egyedülálló geológiája bőséges természeti erőforrásokat biztosított, beleértve a szénlerakódásokat, amelyeket az őskori lakosok ügyesen hasznosítottak gyógyászati célokra.

Négy különböző kulturális réteg talajelemzése kimutatta, hogy az ókori emberek hányingert, hasmenést, gyomorfájdalmat és más emésztési rendellenességeket kezeltek szénből származó anyagokkal. Ez a gyakorlat figyelemre méltó folytonosságot mutat a modern aktív szénterápiákkal, ami a természetes gyógymódok kifinomult megértését sugallja több ezer évvel a feljegyzett orvosi ismeretek előtt.

Ősi antibiotikum-rezisztenciát fedeztek fel

Talán a legjelentősebb, hogy a tanulmány évezredekre visszanyúló antibiotikum-rezisztencia géneket azonosított: a tetA gént Kr.e. 4300-ból, az intl1 gént Kr.e. 3000-ből és az OXA-58 gént Kr.e. 1400-ból. Ezek az eredmények alátámasztják a "rezisztom-hipotézist", amely azt állítja, hogy az antibiotikum-rezisztencia természetesen kialakult a talajbaktériumokban jóval az emberi gyógyszerfejlesztés előtt.

"Az antibiotikum-rezisztencia nemcsak a modern gyógyszerhasználat következménye, hanem mélyen gyökerező ökológiai tulajdonság" - magyarázta Dr. İkran Öztürk, a ZBEU Gyógyszerésztudományi Karának vezető kutatója. A környezeti tényezők, beleértve a vulkáni geológiát, az ásványi anyagokban gazdag vízforrásokat és az őskori orvosi gyakorlatokat, valószínűleg évezredek alatt alakították a mikrobiális evolúciót.

Kapcsolódó írásaink