A mumifikáció nem az egyiptomiak találmánya

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem Xiaochun Hong által vezetett nemzetközi régészcsoport bebizonyította, hogy a szándékos mumifikáció gyakorlata Délkelet-Ázsiában és Dél-Kínában körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt létezett. Ez a felfedezés gyökeresen megváltoztatja a temetési szertartások fejlődésének elképzelését.

Balzsam helyett füst

Sokáig azt hitték, hogy a chilei Atacama-sivatag - a Chinchorro kultúra - lakói voltak az elsők, akik körülbelül 7 ezer évvel ezelőtt mumifikálódtak. Az egyiptomiak csak másfél ezer évvel később kezdtek komplex balzsamozási módszereket alkalmazni. Az új bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy az ázsiai vadászó-gyűjtögetők egészen más módszert alkalmaztak. Nem használtak gyantát és olajat, hanem a testeket lassú füstölésnek vetették alá parázsló tűzön.

A tudósok 69 csontmintát vizsgáltak meg 54 temetkezésből Kínában, Vietnamban és Indonéziában. A maradványok kora 4 és 12 ezer év között mozgott. A röntgendiffrakcióval és infravörös spektroszkópiával végzett elemzés az alacsony hőmérsékletnek való kitettség nyomait tárta fel, ami ideális a hosszú távú dohányzáshoz. A koromrészecskék és a folyadékok eltávolítására vagy a testrészek elválasztására készített bemetszések megmaradtak a csontokon.

A rítus rejtett ősisége

Az ok, amiért ezek a leletek sokáig észrevétlenek maradtak, szokatlan technológiájuk miatt van. A jól tanulmányozott egyiptomi mumifikációkkal ellentétben a balzsamozásnak nincsenek kifejezett nyomai. Ezért a régészek úgy vélték, hogy a maradványok csak véletlenül voltak kitéve tűznek. Csak átfogó tanulmányok segítettek bizonyítani a rituálé előre megfontoltságát.

Így Délkelet-Ázsia népeinek ősei jóval a Közel-Kelet és Dél-Amerika civilizációi előtt megtalálták a módját, hogy ellenálljanak az idő pusztító erejének.

Modern párhuzamok

Érdekes módon a rítus szinte teljesen egybeesik az új-guineai hegyekben élő Dani nép hagyományával. Ott még ma is magzati helyzetbe kötözik az elhunytat, és hetekig a tűz füstje felett tartják. A szertartás befejezése után a holttestet vagy nyilvánosan kiállítják, vagy eltemetik.

Ez a megközelítés mély kulturális folytonosságot jelez: a mumifikáció nemcsak a maradványok megőrzésének módjaként szolgált, hanem a generációk közötti kapcsolat fenntartásának eszközeként is. Az ókori társadalmak számára ez egy módja volt annak, hogy megerősítsék az ősökkel való kapcsolatot, és további súlyt adjanak a spirituális hagyományoknak.

A történelem új perspektívája

Ma már nyilvánvalóvá válik: a mumifikáció nem az egyiptomiak vagy a chileiek helyi találmánya, hanem sokkal ősibb és egyetemesebb jelenség. A testek dohányzásának gyakorlata megmutatja, milyen összetettek és kidolgozottak voltak a vadászó-gyűjtögetők rituáléi.

"Ez a felfedezés azt sugallja, hogy a szándékos mumifikáció sokkal gyakoribb, összetettebb és ősibb jelenség volt, mint azt korábban gondolták" - mondta Xiaochun Hong régész.

Most a régészek másképp tekintenek a történelemre: a rituálék, amelyek kivételnek tűntek, valójában egy egyetemes hagyomány részét képezték, amely egyesítette a különböző kontinensek és korszakok népeit.

Mi a mumifikáció legrégebbi módszere?

A legkorábbi módszert a testek füstölésének tekintik Ázsiában körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt.

Mennyi ideig tart a folyamat?

Új-Guinea hagyományai szerint a múmiákat több héttől hónapig füstölik.

Melyik őrzi jobban a testet: gyanták vagy füst?

A füst hatékony a hosszú távú védelemben, de a gyanták jobb szigetelést biztosítanak a szövetek számára.

Történelmi kontextus

• 12 000 évvel ezelőtt az első füstölt múmiák Ázsiában.

• 7000 évvel ezelőtt - Chinchorro múmiái Chilében.

• 5600 évvel ezelőtt kezdődött az egyiptomi hagyomány.

Három érdekes tény

1. A füstölt múmiákat könnyebb szállítani, mint a bebalzsamozott múmiákat.
2. A füstölési eljárásokat hús és hal tartósítására is alkalmazták, valószínűleg innen származik az ötlet.
3. Ázsiában a múmiákat nyilvánosan ki lehetett állítani, így a közélet részévé válhatnak.

A régészek felfedezése megváltoztatta a múltról alkotott felfogásunkat: a mumifikáció nem Egyiptom egyedülálló találmánya, hanem az emberiség legrégebbi gyakorlata. Segített megőrizni a testeket és fenntartani a kapcsolatot az ősökkel - írja a pravda.ru.