Brutális rituális nyomok

Barlang Dos Pilas városa alatt

A Cueva de Sangre a Petexbatún régióban, Dos Pilas ősi városa alatt található. Bejáratai az év nagy részében víz alatt állnak, és csak a száraz évszakban, nagyjából márciustól májusig látogathatók. Ebben az időszakban a maja közösségek szertartásokat tartottak, amelyek során gyakran esőt kértek, és Chaac istenhez imádkoztak.

„Testrészek megjelenését látjuk, nem egész testeket. A maja rituálékban a testrészek ugyanolyan értékesek, mint az egész test” – mondta Michelle Blaise, a Kaliforniai Állami Egyetem bioarcheológusa.

A rituálék bizonyítékai

A megállapítások a következők:

• több mint 100 csonttöredék, sokuk életre szóló sérülésekkel;

• szépen egymásra halmozott koponyafejek;

• ferde élű eszközök nyomai felnőttek és gyermekek csontjain;

• obszidián pengék és vörös pigmentek, amelyeket véres szertartásokon használnak.

Ellen Fricano, a Western University of Health Sciences igazságügyi antropológusa megjegyezte, hogy a csontokon található sérülések összhangban vannak a halál beálltakor vagy röviddel azelőtt végrehajtott cselekedetekkel.

Miért voltak szentek a barlangok?

A maja kultúrában a barlangokat az alvilág bejáratainak és az istenekkel való kapcsolattartás helyeinek tekintették. Az olyan városok, mint Dos Pilas, ilyen helyek közelében építették központi épületeiket. A földalatti rituálék a hatalommal és a társadalmi élettel voltak összefüggésben.

Példa erre a Belize-i Actun Tunichil Muknal-barlang, ahol maradványokat és rituális tárgyakat is találtak.

Klíma és rituálék

A barlangokban végzett rituálék egybeestek az esős évszak kezdetével. Száraz években a rituális tevékenység felerősödött: a városok élete a terméstől függött, és a szertartások a válság kezelésének módjává váltak.

A Cueva de Sangre-ban a vér, az obszidián és a vörös okker szimbolikája egyértelműen olyan rítusokra utal, ahol az áldozatokat az esőért való imákhoz kötötték.

Miért fontos ez?

A barlangban lévő maradványokat nem egyszerűen „eldobták” – egymásra rakták és kiállították. Ez azt mutatja, hogy a csontok egy rituálé részét képezték, nem pedig temetkezés eredményei.

Az ásatások azt is megerősítik, hogy a barlangok hatalmas szerepet játszottak a maja anyagi kultúrában. Az emberek valódi erőforrásokat – élelmet, eszközöket, sőt emberi életeket – költöttek arra, hogy kapcsolatot tartsanak fenn az istenekkel. Ez közvetlenül összekapcsolja a klímaváltozást és a politikát a rituális gyakorlatokkal.

Következő lépések

A tudósok a következőket tervezik:

• DNS- és stabil izotóp-analízist végezzenek az emberek származásának meghatározása érdekében – legyenek azok helyiek vagy foglyok;

• tanulmányozza az étrendet és a vízforrásokat csontok és fogak segítségével;

• a barlang különböző helyiségeinek feltérképezése, hogy megértsük, hogyan használták azokat különböző csoportok és különböző időpontokban.

Továbbra sem tudni, hogy ezek az emberek háború, rituálék áldozatai vagy beavatottak voltak-e. De minden új tanulmánnyal világosabbá válik, hogy a barlangok kulcsfontosságú helyszínek voltak a maják számára, ahol a hit, a hatalom és a túlélés kérdései eldőltek - írta meg a Pravda.