Történelem

Egy bonzkori bevásárlólistát találtak

Példátlan bizonyíték a kereskedelemre több ezer évvel ezelőttről

A modern nyugták megtalálása körülbelül 3500 év múlva kétségtelenül nagy esemény lenne a jövő régészei számára. Hasonló felfedezést tettek egy hasonló korszakkal kapcsolatban, amely az őskorig nyúlik vissza.

Egy bonzkori bevásárlólistát találtak
A Gilgames-tábla, egy 3500 éves mezopotámiai ékírásos agyagtábla is rengeteg hasznos információt adott a mai kor emberének
Fotó: AFP/Saul Loeb

Példátlan bizonyítékok több ezer évvel ezelőtti kereskedelemről.

Kiderült, hogy még a leghétköznapibb dokumentumok is évezredekig fennmaradhatnak, és felbecsülhetetlen értékű tudásforrássá válhatnak őseinkről.

Ez a különleges történet egy agyagdarabbal kezdődik, amely nem tűnt különösebben fontosnak. Egy mindössze 4,2 x 3,5 centiméteres kis agyagtábla valószínűleg a legrégebbi ismert bútorvásárlási nyugta. 1,6 centiméteres vastagsága és 28 grammos súlya rendkívüli tárgygá teszi. Mérete nagyjából megegyezik egy modern névjegykártyáéval, de sokkal nehezebb.

A török Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium csapata, Jacob Lauinger professzorral (Johns Hopkins Egyetem) és Zeynep Türker doktorandussal együttműködve megfejtette az akkád ékírásos szöveget, és ezzel lenyűgöző részleteket tártak fel egy 3500 évvel ezelőtti tranzakcióról. A dokumentum pontosan leírja a faasztalok, és székek vásárlását, új fényt vetve a késő bronzkori kereskedelemre.

A lelet helyszíne nem volt véletlen. Alalah, a Mukis királyság fővárosa stratégiai kereskedelmi útvonalon feküdt, ami az egész régió fontos gazdasági központjává tette. A város romjait az 1930-as évek óta tanulmányozzák, amikor a brit régész Leonard Wooley végzett ott az első ásatásokat. Érdekes, hogy ez nem az első ilyen lelet a régióban. 2023-ban a régészek egy hasonló dokumentumot fedeztek fel, amely egy még nagyobb tranzakciót ír le: egy egész város megvásárlását.

Pillantás a több száz évvel ezelőtti mindennapi életbe

Az ókori civilizációk kutatói számára az ilyen típusú leletek felbecsülhetetlen értékűek. Mehmet Ersoy rámutat, hogy ezek segítenek megérteni a késő bronzkori gazdasági struktúrát és állami rendszert. A sumérok által i. e. 3200 körül feltalált ékírásos írást nemcsak nagy történetek és vallási szövegek megörökítésére használták, hanem a mindennapi tranzakciók rögzítésére is. A nyelvészek még mindig dolgoznak a dokumentum teljes megfejtésén, és minden új, dekódolt szó további információkat nyújthat az i. e. 15. században használt árakról, mértékegységekről vagy fizetési módokról.

Vajon ez a felfedezés valóban megváltoztatja az ókori gazdaságról alkotott képünket? Nem valószínű, hogy forradalmasítja az egész történelmet, de minden bizonnyal egy újabb fontos darabot ad a kirakóshoz. Megmutatja, hogy a bútorkereskedelem már akkoriban is szervezett tevékenység volt, és hogy a kereskedelmi nyilvántartások vezetését komolyan vették. Egy ilyen őskori bevásárlólista emlékeztet bennünket arra, hogy az alapvető emberi szükségletek – a lakás berendezése, a kereskedelem, a tranzakciók dokumentálása – évezredek óta változatlanok. Az egyetlen különbség a technológia. Agyaglapok helyett alkalmazásokat használunk, de a cél ugyanaz marad: dokumentálni, hogy mit vettünk és mennyiért - írja a focus.pl.

Kapcsolódó írásaink