A szibériai mamut szenzációvá vált a tudományban

Az új tanulmány még tovább ment: a tudósok azonosítani tudták a mikrobiális nyomokat, ami lehetővé tette az őskori óriások mikrobiomjának első pillantását.

2021-ben svéd tudósok egy csoportja szekvenálta a DNS-t az Adycha mamut őrlőfogából. Ez a minta rekord volt: kiderült, hogy több százezer évvel idősebb, mint a korábbi állati DNS-minták. Most a kutatók nemcsak a mamut genetikai anyagát elemezték, hanem a csontokban és a fogakban megőrzött mikrobiális nyomokat is.

Összesen 483 oroszországi és kanadai mamutmaradványt tanulmányoztak, amelyek több mint egymillió évesek voltak. Első alkalommal sikerült 440 új szekvenált mintát tartalmazó kiterjedt adatbázist létrehozni.

A DNS vizsgálata lehetővé tette a maradványok különböző részein - a fogaktól a csontokig - található 310 mikroba azonosítását. Legtöbbjük az állatok halála után behatolt a szövetekbe, de hat fajt „gazdaszervezethez kapcsolódónak” azonosítottak, vagyis szimbiózisban éltek a mamutok testében.

Ezek közé tartozik az Erysipelothrix baktérium, amelyet a modern állatorvosok ismernek: kutyákban, sertésekben, szarvasmarhákban és még emberekben is megtalálható. Bizonyos esetekben endocarditist, a szív belső bélésének veszélyes gyulladását okozza. Ennek a baktériumnak a genetikai lábnyoma lett a legrégebbi a maga nemében, amelyet valaha felfedeztek.

Ezenkívül a Pasteurella nemzetség baktériumainak nyomait is megtalálták. A késő pleisztocén mamutok csontjaiból származó DNS-ükről kiderült, hogy hasonló a szeptikémia kórokozójához, amely 2020-ban hat afrikai elefántot ölt meg Zimbabwéban.

A tudósok kétféle streptococcust is felfedeztek, amelyek közül az egyik az emberekben fogszuvasodást okozó baktériumokhoz kapcsolódik - írja a Pravda.

Bár ezeknek a mikroorganizmusoknak a neve betegségekhez kapcsolódik, a kutatók hangsúlyozzák, hogy maguk a baktériumok nem mindig veszélyesek. Sok közülük ártalmatlan vagy akár hasznos. Például a Pasteurella részt vesz a borostyánkősav szintézisében, amely fontos az anyagcsere és az energiatermelés szempontjából.

Így az ősi mikrobiomok nemcsak betegségek okozói lehetnek, hanem pozitív hatással lehetnek a mamutok egészségére is.

A mamutok belsejében élő mikrobák felfedezése azt mutatja, hogy a mikrobiom az evolúció kulcsfontosságú eleme. Hatással lehet egész faj egészségére, alkalmazkodására, sőt sorsára is. Az eredmények egyedülálló lehetőséget adnak a tudósoknak az ősi mikroorganizmusok és a modern fertőzések közötti kapcsolat nyomon követésére.

A tanulmány áttörést jelentett a paleogenetikában: ma már világos, hogy az ősi maradványokban nemcsak a kihalt állatok DNS-e található meg, hanem mikrobiológiai környezetük is. Ez egy teljesen új irányt nyit meg - a kihalt fajok mikrobiomjainak tanulmányozását.