Mégsem úgy haltak ki a dinoszauruszok, ahogy eddig hittük?

Hogyan történt mindez

66 millió évvel ezelőtt katasztrófa rázta meg a Földet. Egy körülbelül 10 km átmérőjű aszteroida zuhant a mai Mexikó partjainál lévő sekély vizekbe. A robbanás egy hatalmas erejű eseményt okozott, és elhagyta a Chicxulub-krátert. Az esemény a bolygó történetének egyik legnagyobb kihalását okozta – nemcsak a dinoszauruszok tűntek el, hanem számos más állat- és növényfaj is.

Két koromforrás

Úgy vélték, hogy az égitest zuhanása nagyszabású tüzeket okozott, amelyek korommal töltötték meg a légkört és globális lehűlést okoztak. A tudósok azonban sokáig nem tudták meghatározni, hogy pontosan mi játszotta a döntő szerepet: a tüzek okozta tűz vagy a becsapódás okozta kőzetek párolgása?

A Penn State Egyetem Shelby Lyons csapata döntött a vitában.

Amit az elemzés mutatott

A kutatók üledékes kőzeteket vizsgáltak magából a kráterből és a bolygó más részeiről, ahol koromnyomok voltak megőrződve. Különös figyelmet fordítottak a policiklusos aromás szénhidrogénekre, amelyek a szerves égés markerei.

Az eredmény váratlan volt:

„A koromrészecskék többsége szinte azonnal megjelent a légkörben, ami arra utal, hogy magából a becsapódásból, nem pedig tűzből származtak” – írják a tanulmány szerzői.

Miért fontos ez?

A széntartalmú kőzetek hatalmas párolgása hatalmas mennyiségű aeroszolt juttatott a légkörbe. Ezek elzárták a napfényt, ami hirtelen lehűlést okozott, és ez tette teljessé a dinoszauruszok pusztulását.

Tüzek ugyan előfordultak, de a klímaváltozáshoz való hozzájárulásuk sokkal kisebbnek bizonyult a vártnál - írta meg a Pravda.