Történelem
Ötzi, a jégember DNS-éből kiderül, hogy egy korábban ismeretlen genetikai vonalhoz tartozott
Minél többet tudunk meg a rejtélyes Jégemberről, annál több kérdés merül fel
1991-es felfedezése óta Ötzi, a híres mumifikálódott jégember. Ötzi valószínűleg az egyik leghíresebb ősi lelet, amelyet eddig találtak. Körülbelül 5300 évvel ezelőtt, 40-es éveiben halt meg. A kutatók úgy vélik, hogy a jégember valószínűleg földműves és pásztor volt, és valószínűleg gyomorfájdalmakkal (paraziták miatt) és szívbetegséggel küzdött. Azonban ezek a tényezők nem voltak felelősek a haláláért. Azt egy nyíl okozta.
Korábbi genetikai elemzések szerint Ötzi valószínűleg a mai Törökország területén élő korai anatóliai parasztok leszármazottja. Ez elképzelhetően messze van attól a helytől, ahol végül meghalt. Az ő idejében az Alpok nem volt lakatlan terület, hanem a Földközi-tengert Európával összekötő kereskedelmi, migrációs és települési hálózat részét képezték.
De genetikailag mennyire volt Ötzi közel a a halál pillanatában az ott élő emberekhez? Dr. Valentina Coia, molekuláris antropológia és humán populációgenetika szakértő biológus és kollégái megvizsgálták Ötzi halálának helyszínével azonos alpesi régióban élő más emberek genetikai felépítését és sokszínűségét. A csapat 47 ősi ember csontjaiból és fogából nyert DNS-t elemezte, akik a mezolitikumtól a középső bronzkorig, mintegy 5000 éves időszakban éltek a térségben.
Az eredmények azt mutatják, hogy az Alpokban élők genetikai felépítésük 80-90 százalékát osztották meg az anatóliai parasztokkal, mint Ötzi. Ez erős folytonosságot mutat a neolitikum idején Dél-Európában élő népességekkel. Úgy tűnik, hogy ezek az egyének hasonló genetikai felépítéssel rendelkeztek, amely több mint 2000 évig meglehetősen állandó maradt, ami arra utal, hogy az Alpok genetikai menedékhelyként szolgáltak, amely megőrizte a vérvonalat egy olyan időszakban, amikor Európa népessége nagy változásokon ment keresztül.
Bár ezek az eredmények közel állnak Ötzihez, fontos különbségek vannak a többi genom és az övé között. A Y kromoszóma elemzés – amelyet egy személy apai vérvonalának nyomon követésére használnak – arra utal, hogy a tanulmányban szereplő férfi ősei az őskori Németországból és Franciaországból származnak. Az alpesi anyai vérvonal is sokszínűbbnek bizonyult, ami arra utal, hogy a nők valószínűleg új férjeikhez költöztek, míg a férfiak ugyanazon közösségekben maradtak.
Fontos megjegyezni, hogy Ötzi apai és anyai vérvonalát sem az ősi, sem a modern emberekben nem találták meg, így ő továbbra is genetikai kivételnek számít.
Így a titokzatos jégember még ma is rejtély marad. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy egy kihalt vérvonal tagja volt, vagy szokatlan genetikája az őskori társadalom szerveződésének eredménye?
Az ősök azonosítása mellett a tanulmány betekintést nyújtott az emberek valószínű fizikai jellemzőibe is. Ötzihez hasonlóan többségük sötét hajú és barna szemű volt. A kutatócsoport nem tudta biztosan, milyen bőrszínük volt ezeknek az embereknek. Érdekes módon, az jégemberhez hasonlóan, ők is azt találták, hogy ezek az egyének valószínűleg laktózérzékenyek voltak – hiányzott belőlük a tej emésztéséhez szükséges gén.
Összességében, néhány genetikai kivételtől eltekintve, úgy tűnik, hogy a génáramlás ebben a csoportban ritka volt.
„Ez arra utalhat, hogy az őskori alpesi csoportok viszonylag elszigetelten éltek, hasonlóan Olaszország más, elszigeteltebb területeihez (pl. Szardínia), összehasonlítva más európai régiókkal (pl. Délkelet- vagy Közép-Európa)” – írja a kutatócsoport tanulmányában, számol be az IFLScience.
