A város, ahol 9000 évvel ezelőtt a nők hozták a döntéseket

Napjainkban világszerte újra és újra felmerül a kérdés: milyen szerepet kapnak a nők a társadalomban, a családban, a döntéshozatalban? Mennyire kapnak ténylegesen helyet a középpontban, vagy csak beszélünk róla? A válaszhoz néha nem előre kell néznünk, hanem vissza. Egészen pontosan Törökország szívébe, az őskori Çatalhöyükre, ahol a női leszármazási vonal határozta meg, ki hova tartozik, kinek hol van a helye. A nők jelentették a társadalom összetartó erejét, ők voltak a családok központjai, a közösségek alapjai. Egy friss tudományos kutatás szerint ott és akkor ez a társadalmi modell volt a természetes.

Mit árul el a genetika az ősi női társadalomról?

A Science magazinban publikált, 12 éven át zajló nemzetközi kutatás során a kutatók Çatalhöyükön 395, Kr. e. 8000 és 5800 között élt ember maradványait vizsgálták meg. Közülük 131 egyén DNS-mintáját sikerült elemezni. A leletek különlegessége, hogy a halottakat a lakóházak padlója alá temették, így a genetikai minták alapján pontos képet kaphattak a háztartások összetételéről.

Az eredmények szerint a neolitikus településen a közösségek az anyai rokonság mentén szerveződtek: a nők maradtak a házak központi tagjai, míg a férfiak gyakrabban váltottak közösséget. A lánygyermekek sírjaiban több mellékletet találtak, mint a fiúkéban, ami tovább erősíti azt a képet, hogy az akkori társadalomban a nők szerepe kiemelt volt, és a neolitikus Európában elterjedt férfiközpontú rendszerek nem voltak az első földműves társadalmak velejárói. Idővel azonban a rokoni háló fellazult, egyes házakban már nem volt genetikai kapcsolat az eltemetettek között. A kutatók szerint ez a változás akár nevelőcsaládi modellek vagy örökbefogadáshoz hasonló rendszerek elterjedésére is utalhat.

Egy város, amely megelőzte a történelmet

Törökország közepén, a mai Konya tartományban található Çatalhöyük a világ első ismert városának számít. Itt jött létre először egy olyan központi település, amely összehozta a környező falvakat, ezzel elindítva azt a városi civilizációt, amely ma is formálja életünket.

A több mint 9000 éves település falai között az emberi történelem hajnalához lehet utat találni. A több évezreden át folyamatosan lakott terület, a sűrűn egymás mellé épített, tetőn át megközelíthető házak, valamint a lenyűgöző falfestmények és domborművek egy fejlett, jól szervezett társadalom nyomait mutatják. Az urbanisztika, a közösségi élet és a fenntarthatóság már akkor is jelen voltak, évezredekkel a modern városok előtt.

A település legismertebb leletei közé tartoznak azok a női figurák, amelyeket gyakran a nagy istenanya-kultusz és a matriarchális társadalmi berendezkedés jeleiként értelmeznek. Bár a Çatalhöyükön talált nőalakok és más jelentős leletek egy része a török fővárosban, Ankarában található Anatóliai Civilizációk Múzeumában megtekinthetők, maga a feltárási helyszín különösen izgalmas, hiszen a látogatók olyan terekben járhatnak, ahol az emberi élet első jelei virágoztak.

Törökország a kulturális örökség megőrzésének jegyében 2023-ban egy modern információs és látogatóközpontot nyitott Çatalhöyükön, közvetlenül a régészeti helyszínen. A központ átfogó képet nyújt a településről interaktív bemutatókon és lenyűgöző multimédiás installációkon keresztül.

És a történet itt nem ér véget: Çatalhöyük ősi városa csak egy a számtalan felfedezésre váró helyszín közül. Ha valaha is szerettél volna időutazni, Törökországban megtalálod hozzá a térképet.

Çatalhöyük régészeti helyszíne itt.