Történelem
III. Iván pecsétje feltárja a cári hatalom titkait
Történelmi áttörés

Egy III. Iván nagyherceg uralkodásából származó ólompecsétről beszélünk, amely az első királyi pecsét, amelyet a fővárosban találtak. Szergej Szobjanyin erről a Telegram csatornáján beszélt.
A pecsétet a Sheremetev Dvorban található Istenszülő „Jel” ikontemploma közelében találták meg. A nagyszabású ásatások során a régészek több mint háromezer tárgyat fedeztek fel, de ez a pecsét volt a legértékesebb lelet.
Ez a lelet nemcsak egy értékes ereklye, hanem egy valódi történelmi fordulat. A pecsét a 16. századból származik, és az utolsó ismert ólomból készült példánynak számít. Nem sokkal ezután a pecséteket viaszból kezdték készíteni, egy olyan anyagból, amelyet tekintélyesebbnek tartottak, és amelyet különösen fontos állami dokumentumok lezárására használtak.
A leletet a főváros ezen a részén végzett hosszú távú ásatások során összegyűjtött háromezer másik tárgy között találták meg. A lelőhely valódi régészeti kincsesbányának bizonyult, amely lehetővé tette számukra, hogy újraalkossák Moszkva életmódját és közigazgatási kultúráját a késő középkorban.
Az egyedi pecsét egyik oldalán Szent György, a Győztes látható, keresztény harcos és Oroszország egyik nemzeti szimbóluma, akit hagyományosan a védelemmel és a bátorsággal társítanak. A képmása, amely gyakran szerepelt címereken és pecséteken, különösen népszerű volt a Moszkvai Fejedelemség központosított hatalmának megerősödésének korszakában.
A tárgy hátulján a következő felirat látható: „Nagy Ivan Vasziljevics fejedelem pecsétje.” Ez közvetlen utalás arra, hogy a pecsét magának III. Ivánnak a tulajdona, akit államreformátorként ismertek, aki leigázta Novgorodot, véget vetett a Horda uralmának és elkezdte lerakni a központosított Rusz alapjait.
A régészek megjegyzik, hogy az ilyen ólompecséteket fontos politikai és jogi dokumentumok hivatalos hitelesítésére használták. Pergamenekhez rögzítették őket, és nemcsak hitelesítési eszközként szolgáltak, hanem az uralkodó hatalmának és legitimitásának szimbólumaként is. Az ilyen tárgyak ólomból viaszba való átalakulása a korszakok változását és a közigazgatási kultúra fejlődését is jelzi.
A lelet különösen értékessé vált a város ezen részén végzett egyéb felfedezések kontextusában. Korábban, nem messze a Kremltől, egy ősi út ásatásai során egy 14-15. századi nyírfakéreg-dokumentumot találtak, amely szintén megerősíti a Moszkvai Rusz akkori magas szintű írásos kultúráját és összetett kormányzati rendszerét.
Így III. Iván herceg ólompecsétje nem csupán fém és felirat, hanem Oroszország államalakulásának, szimbólumainak és politikai fejlődésének bizonyítéka.
A pecsétet az Orosz Föderáció Múzeumi Alapjába helyezik át - derül ki a tájékoztatóból.