Történelem
Hihetetlen, de a sivatag közepén emberi maradványokat találtak csónakokban
Senki sem számított erre
A kutatók a helyi Kasgár-medencében folytatták kutatásaikat. A Közép-Kína nyugati részén fekvő területet meglehetősen kedvezőtlen táj jellemzi, amelyet sztyeppék és félsivatagok uralnak. Ennek ellenére az emberi jelenlét nem ritka, és ez az állapot több ezer éve fennáll.
Az archeológusok ugyanis olyan kultúra maradványaira bukkantak, amely körülbelül 3500 évvel ezelőtt fejlődött ezen a területen. Az egyik szimbóluma a sivatagokban szervezett hajós temetkezés. A Xiaohe néven ismert kultúra a bronzkorból származik, és a tudósok célja, hogy minél több titkot fedjenek fel az akkori közösségekről.
A feltárások résztvevői azt hitték, hogy földbe szúrt botokról van csupán szó. Nagy meglepetés volt számukra, amikor rájöttek, hogy valójában egy sor csónakból kialakított sírról van szó.
A Xiaohe-kultúra képviselői halottaik maradványait csónakokat idéző sírokba helyezték. Az archeológusok megpróbálták megmagyarázni, miért folytattak ilyen rituálékat.
Felmerül a kérdés: honnan kerültek a csónakok egy olyan tájra, ahol a víztestek és a folyók száma nagyon korlátozott? Kiderült, hogy a Kaszgar-medencében szezonális oázisok alakulnak ki. Hogy ez hogyan kapcsolódhatott a csónakos temetkezésekhez, azt az Asian Archaeology című kiadványban megjelent cikk szerzői magyarázzák. Céljuk az volt, hogy megmagyarázzák a sírok kulturális és környezeti összefüggéseit.
Az, hogy a helyi éghajlat rendkívül száraz, legjobban az a tény bizonyítja, hogy a maradványok nagyon jó állapotban maradtak fenn. Kezdetben tizenkét sírt fedeztek fel, de az évek során ez a szám 167-re nőtt. Az archeológusok becslése szerint azonban a sírok száma ennél jóval több, akár 350 is lehetett, de sok közülük nem állta ki az idő próbáját.
Az expedíció résztvevői tejmaradványokat és kefirre emlékeztető italokat is azonosítottak. A halottakat hajó alakú koporsókba helyezték, azonban négy esetben a sírok teljesen más megjelenésűek. Itt agyagkagylókat használtak, amelyeket magas társadalmi státuszú nőknek szántak. Az egyik területen emellett egy sokszögű oszlopokból és deszkákból épített bejáratot is találtak. Ez egy téglalap alakú kamrába vezetett, amelyben maradványok és szarvasmarha-bőrök voltak, de emberi csontok nem.
A kutatások során az archeológusok arra a következtetésre jutottak, hogy a Kaszgarska-medence régen nagyobb mennyiségű vizet tartalmazott, amelyet folyók és oázisok biztosítottak, és a Xiaohe-kultúra képviselői ezeket a forrásokat használták, amikor a közelükben letelepedtek. Valószínűleg a halottakat ennek megfelelően búcsúztatták, hajószerű sírokba temetve őket.
