Történelem
Kúpfejű koponyát találtak
Megdöbbentette a tudósokat
A maradványokat Chega Soflában, egy őskori temetkezési helyen tárták fel Nyugat- Iránban, a Perzsa-öböl északi szélén. A lelőhely, amely az i. e. 4700 és 3700 közé datálható, egyéni és családi sírokat is tartalmaz.
A terület egy virágzó közösségnek adott otthont, amely templomokat épített, hitrendszereket gyakorolt, és korai városok fejlesztésébe kezdett.
Tanulmány a koponya alakját a korai kulturális gyakorlatokhoz köti
A felfedezés az Abbas Moghaddam régész által vezetett Zohreh Őskori Projekt része. A csapat több mint egy évtizede dolgozik a Chega Soflában, és feltárta a világ legrégebbi téglasír-építményeit, valamint számos megnyújtott koponyát.
Az International Journal of Osteoarchaeology című folyóiratban május 22-én megjelent tanulmányukban a Tarbiat Modares Egyetem kutatói, Mahdi Alirezazadeh és Hamed Vahdati Nasab egy iráni fiatal nő kúpfejű koponyájára, a BG1.12 jelzésre összpontosítottak.
A fejét egy koponyakötésnek nevezett kulturális gyakorlattal alakították át, amelynek során a gyermek koponyáját szövetbe tekerik, hogy idővel megváltoztassa annak formáját.
A CT-vizsgálatok feltárják a trauma és a csontszerkezet részleteit
A CT-vizsgálatok kimutatták, hogy a BG1.12 koponyája vékonyabb volt a szokásosnál, beleértve a benne lévő szivacsos réteget is, amely segít elnyelni az ütéseket. A kutatók úgy vélik, hogy a koponyamódosítás miatt a koponyája törékenyebbé válhatott, és kevésbé bírta el a nehéz ütéseket.
Egy háromszög alakú törés húzódott a feje elejétől a bal oldaláig. A sérülést valószínűleg egy széles élű tárgy erős ütése okozta, és úgy tűnik, hogy röviddel a halála előtt történt.
„Tudjuk, hogy ez a nő élete utolsó pillanataiban szenvedte el a törést” – mondta Alirezazadeh. „Nincs közvetlen bizonyítékunk arra vonatkozóan, hogy valaki szándékosan megütötte volna.”
A koponyaízületi módosulás nem az egyetlen tényező a törésekben
Alirezazadeh hangsúlyozta, hogy a koponya átalakulása nem feltétlenül volt az egyetlen oka az ilyen sérüléseknek. Egy másik, a helyszínen talált törött koponyán nem látszottak koponyamódosulás jelei. „Tehát a koponyatöréseket nem tulajdoníthatjuk kizárólag a módosult koponyáknak” – mondta.
A temetkezési környezet akadályozza a teljes körű elemzést
A BG1.12-es leletet közös sírban temették el, ami megnehezítette a régészek számára a csontváz többi részének azonosítását. Ez korlátozta a további kutatásokat annak megállapítására, hogyan élt és halt meg a régió korai emberi településének egyik legmeghatározóbb időszakában.
A Zohreh Őskori Projekt a korai iráni közösségek társadalmi és kulturális fejlődésének megértésére összpontosított. A sírok mellett a csapat háztartási építményeket, eszközöket és kerámiákat is feltárt, amelyek szélesebb képet festenek a rézkorszak életéről - írta meg a Greek Reporter.
