Történelem
Végre tudjuk, hol találkoztak az emberek és a neandervölgyiek
A fajok közötti keveredés öröksége ma is él
A tudósok alaposan megvizsgálták mindkét faj földrajzi elhelyezkedését Délnyugat-Ázsiában és Délkelet-Európában abban az időszakban, amikor tudjuk, hogy összekerültek a késő pleisztocénben.
Ez egyértelműen megmutatta azt a helyet, ahol a két emberi faj egymással találkozott és valószínűleg kereszteződött: a Zagros-hegység, egy hosszú hegylánc a Perzsa-fennsíkon, amely az Irán, Észak-Irak és Délkelet-Törökország mai határain húzódik.
A Zagros-hegység ideális helyszín lehetett a két faj találkozására. A régió biológiai sokfélesége és domborzati viszonyai alkalmasak voltak nagy, stabil emberi populációk fenntartására. Ráadásul a pleisztocén éghajlati változások idején a bolygó más részeiről érkező embereknek is menedéket nyújthatott, összekötő folyosóként szolgálva a hűvösebb palearktikus és a melegebb afrotropikus övezetek között.
A helyszín régészeti leletek és genetikai bizonyítékok alapján is pontosan illeszkedik a képbe. A Zagros-hegység régiója gazdag régészeti lelőhelyekben, amelyek neandervölgyi és őskori Homo sapiens maradványokat tartalmaznak.
A fajok közötti keveredés öröksége ma is él. A tudósok 2010-ben, amikor először szekvenálták a neandervölgyi genom teljes szekvenciáját, felfedezték, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyi emberek kereszteződtek.
További kutatások révén kiderült, hogy a ma élő, nem afrikai emberek genomjának 1–4 százaléka neandervölgyi ősöktől származik. Ezek a gének továbbra is sokféleképpen alakítják megjelenésünket és viselkedésünket, a nagyobb orrtól és alacsonyabb fájdalomküszöbtől a nagyobb COVID-19-re való fogékonyságig és depresszióig.
