Megkérdőjeleződhet az írás története

Sokan úgy vélik, hogy ez a primitív szimbólumkészlet képezte a föníciai ábécé alapját, amely viszont befolyásolta a görög, a latin és a héber ábécét. Egy nemrégiben Szíriában felfedezett régészeti felfedezés azonban arra kényszerítette a szakértőket, hogy újragondolják a bevett változatot.

2024 novemberében a Johns Hopkins Egyetem kutatócsoportja szokatlan leletekre bukkant az Umm al-Marra régióban, a mai Aleppo közelében: négy agyaghenger, mindegyik emberi ujj hosszúságú, rejtélyes szimbólumokkal borítva. A radiokarbonos kormeghatározás Kr. e. 2400 körüli időre – a proto-sinai írás megjelenése előtti 500 évre – datálta őket.

Ha ez a lelet valóban egy ábécé, akkor ez a felfedezés átírhatja az írásrendszerek teljes történetét, felvetve a kérdést: mi van, ha az ábécé egyáltalán nem Egyiptomban, hanem Észak-Szíriában jelent meg?

Nem minden tudós áll készen arra, hogy elismerje a szenzációt. Philippa Steele, a Cambridge-i Egyetem filológusa a Live Science-nek adott nyilatkozatában nyilatkozott a felfedezésről, és elismerte, hogy a hengereken lévő feliratok az írás egy formája, de hozzátette, hogy korai lenne ábécének nevezni. Véleménye szerint a fő probléma a jelek hiánya a teljes körű nyelvi elemzéshez.

„Igen, a feliratok egyértelműen bizonyítják az írásrendszer létezését” – jegyezte meg. „De annak megerősítése, hogy ábécéről van szó, sokkal nehezebb.”

Néhány jel valóban hasonlít a proto-sinai írás szimbólumaira, de – ahogy Steele hangsúlyozta – a külső hasonlóság még nem bizonyítja a rendszerek szerkezeti rokonságát.

Silvia Ferrara olasz filológus hasonló véleményt oszt. Úgy véli, hogy még ha az ábécék 500 évvel az elfogadott datálások előtt léteztek is, ez nem ok arra, hogy a szíriai rendszert a föníciai írás valódi elődjének tekintsük. Maga a lelet helyszíne azonban meglepetés volt számára. Szerinte az ókori fogalmak és eszmék sokkal messzebbre terjedtek ki, mint amit a modern régészeti adatok bizonyítanak.

A kontextus jobb megértése érdekében különbséget kell tenni az ábécék és más írásrendszerek között. Az olyan ősi rendszerek, mint a sumér ékírás és az egyiptomi hieroglifák, Kr. e. 3200 körül jelentek meg, de egyik sem ábécé a szó igazi értelmében. Vagy logogramok (ahol egy szimbólum egy egész szót vagy gondolatot jelöl), vagy szótagrendszerek (ahol egy szimbólum egy szótagnak felel meg).

Az ábécéket az különbözteti meg, hogy minden betű egy külön hangot, egy fonémát jelöl. Ezáltal az ábécés rendszerek rugalmasabbak és gazdaságosabbak, mint a nehézkes logogramok. Ezért tekinthető a proto-sinai írásnak olyan forradalminak: átvette az egyiptomi hieroglifák alapelveit, de teljesen új fogalommá alakította azokat - írta meg a Pravda.

Philippa Steele kutatása kiemeli Ciprus és Kréta bronzkori írását. Kiemeli, hogy Ciprus még a görög ábécé bevezetése után is több mint ezer évig a saját szótagírásos rendszerét használta. A változással szembeni ellenállás, állítja, az írás mint kulturális jelző fontosságát bizonyítja. Még a globális változások idején is a hagyományos írásrendszerek az önmeghatározás elemeként fennmaradhattak

Silvia Ferrara a maga részéről elismeri, hogy különösen érdeklődik a máig megfejtetlen írások iránt, mint például a mai Délnyugat-Irán területén található proto-elámi rendszer. Azt feltételezi, hogy ez az írás befolyásolhatta a mezopotámiai ékírás fejlődését.

Glenn Schwartz, a Johns Hopkins Egyetem régésze és a szíriai ásatások egyik vezetője szerint a lelet megkérdőjelezi az ábécé eredetéről alkotott hagyományos nézetet. Ha a hengerek valóban tartalmaznak egy ábécés rendszer elemeit, az azt jelentheti, hogy az ábécé története nem ott kezdődött, ahol gondoltuk.

Steele és Ferrara azonban mindketten hangsúlyozzák, hogy további leletekre és kutatásokra van szükség a végleges következtetések levonásához. Ha további hasonló, hosszabb szövegeket tartalmazó feliratokat találnak, azok fényt deríthetnek a rendszer szerkezetére és arra, hogy esetleg betűrendes volt-e.

Addig is a szíriai hengerek rejtélyként állnak egy olyan forradalom küszöbén, amely átírhatja az emberi kommunikáció történetét. Új lapot nyithatnak egy évezredekkel ezelőtt kezdődött könyvben, az ember azon vágyával, hogy szavakat rögzítsen és továbbadja azokat a korokon át.