Titokzatos ősi emberi populáció nyomaira bukkantak

Most kutatók bizonyítékot találtak egy korábban ismeretlen népcsoportra, amely egykor ezen a területen élt.

Egy nemzetközi kutatócsoport DNS-vizsgálatot végzett 21 gondosan kiválasztott emberi maradványon, így 6000 évre visszanyúló történelmet tudtak feltárni. A csontmaradványokat öt lelőhelyről gyűjtötték össze Kolumbia középső részéről, az Altiplano-fennsíkról.

A DNS-elemzések egy lenyűgöző történeti idővonalat rajzolnak ki, amelyben szerepel egy olyan ősi népcsoport is, amelynek genetikai öröksége nem él tovább a mai lakosságban. Ez a csoport feltehetően Dél-Amerika legkorábbi telepesei közé tartozott, de idővel teljesen eltűnt.

„Nem találtunk genetikai kapcsolatot a mai emberekkel – a kolumbiai fennsík korai vadászó-gyűjtögetőinek génjei nem öröklődtek tovább” – mondta Kim-Louise Krettek antropológus, a Tübingeni Egyetem kutatója a ScienceAlert beszámolója szerint.
„Ez arra utal, hogy Bogotá térségében teljes népességcsere történt.”

A DNS azokat az örökletes utasításokat tartalmazza, amelyek meghatározzák, kik vagyunk – szüleink, nagyszüleink, illetve elődeink genetikai hozzájárulásával. A genetikai anyag vizsgálata lehetővé teszi a tudósok számára, hogy feltérképezzék a generációk közötti kapcsolatokat, és megértsék, miként változott és vándorolt a népesség az idők során.

A kutatás szerint az egyik közösség körülbelül 6000 évvel ezelőtt telepedett le a régióban, míg egy másik, genetikailag teljesen különböző népcsoport nagyjából 2000 évvel ezelőtt jelent meg ugyanitt. Ez az újabb csoport – feltehetően a chibcha nyelvcsalád tagjai – genetikai kapcsolatban áll a mai közép-amerikai népekkel.

Ez a második népcsoport kulturális fordulatot is hozott: a vadászó-gyűjtögető életmód helyét a kerámiakészítés és a fejlettebb mezőgazdaság vette át. Úgy tűnik, ők maradtak a térségben egészen az európai telepesek 16. századi érkezéséig.

„Az, hogy az eredeti népesség genetikai nyomai teljesen eltűntek, különösen ritka Dél-Amerikában” – nyilatkozta Andrea Casas-Vargas, a Kolumbiai Nemzeti Egyetem genetikusa, írta a ScienceAlert.

A kutatók egyelőre nem bocsátkoztak találgatásokba, mi okozhatta az első, 6000 évvel ezelőtti népcsoport eltűnését, de a szokásos okok – például fegyveres konfliktusok vagy betegségek – szerepet játszhattak. Ez a kérdés további vizsgálatokat igényel.

Bár sok részlet még nem tisztázott, a kutatás fontos betekintést nyújt Dél-Amerika benépesítésének korai időszakába, és abba, hogyan vándoroltak az emberek északról délre.

Korábbi tanulmányok arra is utaltak, hogy a térség őslakosainak története jóval összetettebb, mint korábban gondolták, és akár olyan távoli vidékekkel is lehettek genetikai kapcsolataik, mint Ausztrália.

Kolumbia földrajzi elhelyezkedése – a két amerikai kontinens közötti „földhíd” – különösen fontos kutatási helyszínné teszi az országot, és valószínű, hogy még számos titkot rejt.

„Ezek az első ősi kolumbiai emberi genomok, amelyeket valaha publikáltak” – hangsúlyozta Cosimo Posth, a Tübingeni Egyetem antropológusa.