Egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy megtudjuk, ki készítette a legkorábbi ismert kőeszközöket

Az Oldowan kövek a világ legrégebbi ismert kőeszköz-iparának példái. Kialakulásuk körülbelül 2–3 millió évvel ezelőtt jelentős pillanat volt evolúciós történelmünkben, mivel ez az első bizonyíték a kulturális viselkedésre. Bár a kőeszközök maguk jól ismertek a régészek és más kutatók körében, készítőik pontos identitása továbbra is rejtély. Most egy új tanulmány értékelte a bizonyítékokat, hogy szűkítse a lehetséges jelöltek körét.

Ezeknek az eszközöknek az első példányait az 1930-as években Tanzániában, az Olduvai-szurdokban találták, de más példányokat is találtak Kelet-, Közép- és Dél-Afrikában. A legrégebbi egy etiópiai régészeti lelőhelyről, Gonából származik. A kövek általában kézben tartható magokkal rendelkeznek, amelyek éles széleket kapnak, amikor a felületükről lepattintják a pattintott darabokat. Ezáltal a kövek olyan éllel rendelkeznek, amely vágásra, aprításra vagy kaparásra használható.

Jelentőségük miatt ezek az eszközök a legismertebb és legintenzívebben kutatott kőtechnológiák közé tartoznak, és évtizedek óta kutatások tárgyát képezik. A tudományos közösség azonban még mindig nem biztos abban, hogy ki alkotta őket. Általánosságban elmondható, hogy a kőeszközöket gyakran egy adott homininhoz kötik, de az olduvai leletek túl változatosak ahhoz, hogy egyetlen nemzetséghez kössék őket. Különösen a dél-afrikai és algériai lelőhelyek arra utalnak, hogy az ott talált olduvai eszközöket több hominin nemzetség is készíthette.

Etiópiában talált, 1,7 millió éves kő „vágóeszközök”.

Mielőtt a korai Homo nemzetségre gyanakodtak, a kutatók azt hitték, hogy Paranthropus boisei, egy australopithecine faj a pleisztocén korból a legvalószínűbb készítő. Ma azonban elfogadott, hogy valaki, mint a Homo habilis – a „kézügyes ember” – készíthette őket. Ez a kihalt hominid nemzetség nagyobb agyáról és ügyesebb kezeiről ismert, ami miatt valószínűbb jelöltnek tűnt, mint a „primitívebb” Paranthropus. Azonban a legújabb ásatások olyan olduvai eszközökre utaló bizonyítékokat tártak fel, amelyek a készítésük ismert korát 3,3 millió évvel korábbanre teszik, ami arra utal, hogy az eszközkészítés már a Homo nemzetséget megelőző fajoknál is jelen lehetett.

Így a Paranthropus boisei ismét versenybe szállt, egyedül olyan fajokkal, mint a Homo rudolfensis, a Homo erectus, az Australopithecus garhi és az Australopithecus africanus, többek között. Vannak még olyanok is, akik azt állítják, hogy mindkét Homo faj és a Paranthropus is készíthetett és használhatott eszközöket különböző helyszíneken.

Ez egy bonyolult és zavaros probléma, de új kutatások segítettek szűkíteni a lehetőségeket. Tanulmányukban egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálta a régóta folyó vitát, áttekintve az Oldowan-eszközökkel időben átfedésben lévő hominin taxonokat. Az optimális lineáris becslési modellezésnek nevezett eljárás segítségével, amely egy statisztikai technika a változók közötti potenciális kapcsolatok értékelésére, a csapat képes volt becsülni az egyes jelölt fajok és az Oldowan-eszközök első és utolsó megjelenésének idejét.

A modell szerint az olduvai technológia körülbelül 3,25 millió évvel ezelőtt jelent meg, és 1,6 vagy 1,2 millió évvel ezelőtt szűnt meg, ami az eddigi leghosszabb ideig fennálló emberi kulturális hagyománynak számít. Ezenkívül az eredmények azt mutatták, hogy bizonyos Homo fajok megjelenése és a korábbi fajok, például az Australopithecus kihalása egybeesett a kőeszközök első és utolsó megjelenésével.

„Az Australopithecus afarensis is kizárt az olduvai eszközök készítéséből az egész időtartamra vonatkozóan, mivel jelenleg nincs időbeli átfedés az ismert Au. afarensis fosszíliák és az olduvai lelőhelyek között” – írja a csapat a tanulmányában.

A szerzők azt is sugallják, hogy az Australopithecus africanus és a Paranthropus robustus bizonyítékai is túl korlátozottak ahhoz, hogy időbeli átfedésük ezekkel a technológiákkal a fő jelölteknek tekinthető legyen.

„Ez nem zárja ki, hogy az Au. africanus vagy a P. robustus olduvai eszközöket készített – az egyes taxonok és az olduvai lelőhelyek között egyértelmű időbeli átfedés van, jelentős időbeli hibalehetőséggel –, de azt jelenti, hogy ismereteink korlátozottak, és nagyobb súlyt kell helyezni az eszközhasználatra utaló alternatív bizonyítékokra.”

Végül a csapat arra a következtetésre jutott, hogy egyetlen faj vagy nemzetség sem felelős a kövek elkészítéséért, tekintettel azok széles körű elterjedésére a különböző hominid fosszilis lelőhelyeken. Valószínűbb, hogy hominid fajok és a Paranthropus boisei keveréke készítette őket, egy következtetés, amelyre más tanulmányok is jutottak.

„Lehetséges, hogy kulturális információk átadódtak a korai Homo és a P. boisei között, amelynek eredményeként a P. boisei elsajátította az olduvai képességeket, de ez nem feltétlenül közvetlen társadalmi tanulás (utánzás, utánozás vagy tanítás) volt, mivel más lehetőségek is léteznek (pl. visszafejtés, kulturális konvergencia)” – magyarázza a csapat számol be a IFLScience.

Lehetséges, hogy amikor a Homo fajok, például a Homo Erectus, kifejlesztették az acheulei eszközöket – kifinomultabb kőeszközöket, köztük baltákat és hasító eszközöket –, a P. boisei továbbra is az olduvai eszközöket gyártotta és használta.