Történelem
Ez a 300 000 éves koponya nem egyezik egyetlen emberi fajjal sem
Az emberi evolúció története sokkal zavarosabb és kevésbé egyértelmű, mint ahogy a legtöbb ember gondolja

A Maba 1 néven ismert példányt 1958-ban fedezték fel Guangdong tartományban, amikor parasztok denevérürüléket gyűjtöttek egy barlangban műtrágyának. A koponya egy része és néhány arccsontból álló maradványok hiányosságuk miatt nehezen azonosíthatók, bár az első vizsgálatok arra utaltak, hogy a neandervölgyi, néha „kínai neandervölgyinek” is nevezett fajhoz tartozhatnak.
Hogy s Maba 1-ről többet megtudjanak, egy új tanulmány szerzői elvégezték az első részletes vizsgálatot a koponya belső szerkezetéről, beleértve a sinusokat, az agyüregeket és a koponya belsejében található, szivacsos csontrétegben elhelyezkedő diploikus ereket. Az ősi koponya CT-felvételeinek segítségével a kutatók megállapították, hogy a koponya számos más ősi hominidra jellemző tulajdonságok keverékét hordozza, amel lehetetlenné teszi a Maba 1 besorolását ezek közé.
Például a szerzők megjegyzik, hogy a koponya „általános morfológiája közelebb áll a H. erectushoz, mint a későbbi agyfejlett fajokhoz, a H. neanderthalensishez és a H. sapienshez”, bár a homloklebeny túl rövid ahhoz, hogy Homo erectusnak lehessen tekinteni.
„A Maba 1-et az arcvonásai miatt »kínai neandervölgyinek« tartották. Ez a tanulmány azonban nem talált olyan jellemzőket a Maba 1 belső szerkezetében, amelyek egyedül a H. neanderthalensisre lennének jellemzőek” – írják. Egy közelmúltbeli filogenetikai tanulmány szintén arra utalt, hogy a Maba 1 denisovai leszármazott lehet, azonban a CT-vizsgálatok kimutatták, hogy ennek az egyénnek az agya sokkal kisebb volt, mint amilyet egy denisovaitól várnánk.
„Mindezeket a összehasonlításokat figyelembe véve, a Maba 1 jelenleg nem sorolható be egyetlen ismert hominida csoportba sem” – következtetik a szerzők, számol be az IFLScience.
Bármennyire furcsának tűnik is mindez, valójában nem olyan ritka, hogy ebben az időszakban olyan hominidákat találnak, amelyek nem illeszkednek a meglévő kategóriákba. A „középső zűrzavar” néven is emlegetett középső pleisztocén egy olyan korszak volt, amikor a négyzet alakú csapok nem illettek a kerek lyukakba, és furcsa, szokatlan lények éltek, akik elmosták a különböző emberi fajok közötti határokat.
Ilyen köztes lényekre utaló leleteket találtak Afrika és Eurázsia egész területén, például Marokkóban és Tanzániában Homo sapiens-szerű lények, valamint Zambiában egyfajta Homo heidelbergensis, amely ugyanabból az időszakból származik, mint a Maba 1. Érdekes módon a tanulmány szerzői azt találták, hogy a Maba 1 mindhárom példányhoz jobban hasonlít, mint a neandervölgyi emberekhez, annak ellenére, hogy olyan messze élt ezektől az afrikai populációktól.
Mindezeket összességében véve a koponya a középső pleisztocén emberi fajképződés kaotikus természetét példázza, bemutatva a különböző őskori kládok közötti hatalmas átfedéseket. Végül a kutatók azt javasolják, hogy a Maba 1 legmegfelelőbb megnevezése egyszerűen „nem erectus” legyen.