Történelem

Ez a 300 000 éves koponya nem egyezik egyetlen emberi fajjal sem

Az emberi evolúció története sokkal zavarosabb és kevésbé egyértelmű, mint ahogy a legtöbb ember gondolja

Az emberi evolúció „főszereplői” olyan kívülállók, akik ellentmondanak mindannak, amelyet az őseink fejlődéséről tudni vélünk. Ezek között az őskori furcsaságok között van egy olyan egyén, aki körülbelül 300 000 évvel ezelőtt élt Kínában, és nem illik egyetlen ismert fajbesorolásba sem.

Ez a 300 000 éves koponya nem egyezik egyetlen emberi fajjal sem
A Maba 1 súlyos fejsérülés jeleit mutatja, amelyet erőszak okozott. A 300 000 éves koponya a Smithsonian Természettudományi Múzeum David H. Koch Emberi Eredet Csarnokában lett kiállítva
Fotó: wikimedia.org/Ryan Somma from Occoquan, USA

A Maba 1 néven ismert példányt 1958-ban fedezték fel Guangdong tartományban, amikor parasztok denevérürüléket gyűjtöttek egy barlangban műtrágyának. A koponya egy része és néhány arccsontból álló maradványok hiányosságuk miatt nehezen azonosíthatók, bár az első vizsgálatok arra utaltak, hogy a neandervölgyi, néha „kínai neandervölgyinek” is nevezett fajhoz tartozhatnak.

Hogy s Maba 1-ről többet megtudjanak, egy új tanulmány szerzői elvégezték az első részletes vizsgálatot a koponya belső szerkezetéről, beleértve a sinusokat, az agyüregeket és a koponya belsejében található, szivacsos csontrétegben elhelyezkedő diploikus ereket. Az ősi koponya CT-felvételeinek segítségével a kutatók megállapították, hogy a koponya számos más ősi hominidra jellemző tulajdonságok keverékét hordozza, amel lehetetlenné teszi a Maba 1 besorolását ezek közé.

Például a szerzők megjegyzik, hogy a koponya „általános morfológiája közelebb áll a H. erectushoz, mint a későbbi agyfejlett fajokhoz, a H. neanderthalensishez és a H. sapienshez”, bár a homloklebeny túl rövid ahhoz, hogy Homo erectusnak lehessen tekinteni.

„A Maba 1-et az arcvonásai miatt »kínai neandervölgyinek« tartották. Ez a tanulmány azonban nem talált olyan jellemzőket a Maba 1 belső szerkezetében, amelyek egyedül a H. neanderthalensisre lennének jellemzőek” – írják. Egy közelmúltbeli filogenetikai tanulmány szintén arra utalt, hogy a Maba 1 denisovai leszármazott lehet, azonban a CT-vizsgálatok kimutatták, hogy ennek az egyénnek az agya sokkal kisebb volt, mint amilyet egy denisovaitól várnánk.

„Mindezeket a összehasonlításokat figyelembe véve, a Maba 1 jelenleg nem sorolható be egyetlen ismert hominida csoportba sem” – következtetik a szerzők, számol be az IFLScience.

Bármennyire furcsának tűnik is mindez, valójában nem olyan ritka, hogy ebben az időszakban olyan hominidákat találnak, amelyek nem illeszkednek a meglévő kategóriákba. A „középső zűrzavar” néven is emlegetett középső pleisztocén egy olyan korszak volt, amikor a négyzet alakú csapok nem illettek a kerek lyukakba, és furcsa, szokatlan lények éltek, akik elmosták a különböző emberi fajok közötti határokat.

Ilyen köztes lényekre utaló leleteket találtak Afrika és Eurázsia egész területén, például Marokkóban és Tanzániában Homo sapiens-szerű lények, valamint Zambiában egyfajta Homo heidelbergensis, amely ugyanabból az időszakból származik, mint a Maba 1. Érdekes módon a tanulmány szerzői azt találták, hogy a Maba 1 mindhárom példányhoz jobban hasonlít, mint a neandervölgyi emberekhez, annak ellenére, hogy olyan messze élt ezektől az afrikai populációktól.

Mindezeket összességében véve a koponya a középső pleisztocén emberi fajképződés kaotikus természetét példázza, bemutatva a különböző őskori kládok közötti hatalmas átfedéseket. Végül a kutatók azt javasolják, hogy a Maba 1 legmegfelelőbb megnevezése egyszerűen „nem erectus” legyen.

Kapcsolódó írásaink