Kína terrakotta harcosai: amit talán nem tud

Nem nehéz belátni, hogy Kína életnagyságú terrakotta hadserege miért érdemelte ki a „világ nyolcadik csodája” nem hivatalos becenevet. A nyolcezer fős milícia a kivételes kézművesség és a hatalmas léptékű együttműködés bizonyítéka, nem is beszélve az örök élet keresése iránti elkötelezettség erejéről.

A 2200 éves emlékmű Xi’an városától északkeletre, Shaanxi tartományban található, és elképesztő 56 négyzetkilométer területet foglal el, ami a világ legnagyobb temetkezési helyévé teszi. Csin Si Huang-tinek, a kegyetlen uralkodónak, aki 221-ben Kína első császárának nyilvánította magát, egy kézművesekből álló sereg hadsereget épített.

Az 1974-es felfedezésük óta négy gödröt ástak ki, az elsőben több ezer katona állt, bronzfegyverekkel a kezükben. Koruk ellenére a harcosok rendkívül jó állapotban vannak, és kivételes részletességgel kidolgozott egyéni frizurájuktól a páncéljuk textúrájáig minden látható rajtuk. Átlagosan 1,8 méter magasak, ami a Qin-dinasztia polgárainak átlagos magasságát meghaladja. A régészek szerint egykor festve voltak – hasonlóan az ókori görög szobrokhoz –, de az évszázadok során a levegő hatására elszíneződtek.

A katonák az egyik legkorábbi ismert példája a tömeggyártásnak. A Met Museum szerint a fejeket, karokat és egyéb részeket külön készítették, majd összeszerelték. Ezután agyagot vittek fel a felületre, ami nagyobb egyéniesítést tett lehetővé.

De nem csak katonákról van szó. A lelőhelyen több mint 130 harci szekér és 600 ló, valamint tisztviselők, zenészek, bronz vízimadarak és még egy akrobatacsoport is található, ami arra utal, hogy nem annyira hadseregről van szó, hanem inkább egy egész udvarról.

„Úgy véljük, hogy a föld alatti gödrök a Csin-dinasztia valós szervezetét utánozzák” – nyilatkozta a Smithsonian, számol be az IFLScience. „Az emberek azt hitték, hogy amikor a császár meghalt, csak egy csomó agyag katonát vitt magával. Most rájöttek, hogy egy egész politikai rendszert vitt magával.”

A történészek úgy vélik, hogy az udvart Csin Si Huang-ti számára építették, hogy az a túlvilágon szolgálja őt. Csin Si Huang-ti – az uralkodó, aki egyesítette Kínát, bevezette az egységes pénznemet és létrehozta a szabványos írásrendszert – szinte a halál és az örök élet keresése megszállottja volt. Alkimistákkal konzultált, kereste a „halhatatlanok szigetét” és higanyt tartalmazó elixíreket ivott – egy egészségtelen szokás, amely ironikus módon korai halálához vezethetett.

Felfedezésétől számított ötven évvel a régészek csak most kezdték feltárni Csin Si Huang-ti földalatti palotájának titkait – a temetkezési hely, amely több mint hatszáz gödört tartalmazhat. Ráadásul maga a császár sírja szigorúan titkos. Bár nem alaptalan az aggodalom, hogy a sír csapdákat és mérgező mennyiségű higanyt tartalmazhat, a titoktartás fő oka az, hogy a sír feltárása súlyos károkat okozhat.