Történelem

Egy izraeli felfedezés megerősíti a bibliai történetet

Megiddo ma egy régészeti lelőhely, amely korábban kivételesen gazdag történelemmel rendelkező város volt

A helyszínen végzett ásatások értékes leleteket tártak fel a 7. századból.

Egy izraeli felfedezés megerősíti a bibliai történetet
Megiddo régészeti lelőhelye, amely i. e. 7000 és 500 között lakott volt. János apostol apokalipszise Armageddont (Megiddo hegye) idézi, mint azt a helyet, ahol a föld királyai összegyűlnek a végső háborúra
Fotó: AFP/Hemis/hemis.fr/Rieger Bertrand

A feltárt leletek egyiptomi kerámiák. Első pillantásra ez nem sokat mond nekünk, de ha ismerjük a bibliai kontextust, a dolgok sokkal érdekesebb fordulatot vesznek. Mindez annak köszönhető, hogy egy olyan helyről van szó, ahol valószínűleg a judai király, Josziás és az egyiptomi fáraó, Necho II. között zajlott a csata.

Megiddo jelenleg Izrael határain belül fekszik, és sokkal inkább Armageddon néven ismert. A Jelenések könyvében ez volt a jó és a gonosz végső harcának helyszíne. A Krisztus vezette erők győzelme biztosítja a sátánnak a pokolba való száműzetését és Isten végső diadalát.

A történelem szemszögéből viszont egy olyan helyről beszélünk, ahol Josziás és Necho II. vezette seregek vívtak csatát. Erről a bibliai könyvek is említést tesznek, és a legutóbbi ásatások eredményei is egybeesnek ezekkel a beszámolókkal. A kutatócsoport tagjai elmagyarázzák, hogyan jutottak hozzá az Egyiptomból származó hatalmas mennyiségű kerámiaedényhez.

Az Izraelben talált számos kerámiatöredék igazolja a Josziás és Necho II. seregei közötti nagy csatát.

Ez az egyiptomi hadsereg jelenlétére utal a térségben, ami összhangban áll a Júda Királysága és Egyiptom közötti csatáról szóló hírekkel. A rendelkezésre álló információk szerint a megiddói csata Josziás halálával végződött. Halálára körülbelül 609-ben került sor.

Ami az említett kerámiákat illeti, a régészek egy nagyon fontos szempontra hívták fel a figyelmet. A feltárt leletek nem tartalmaznak túl sok díszítést. Egyszerű szerkezetűek, és nagy számuk arra enged következtetni, hogy ezeket az edényeket nem kereskedők, hanem a hadsereg hozta magával. Ezenkívül a feltárások során a régészek kelet-görög kerámiák lenyűgöző mennyiségére bukkantak. Az archeológusok egy lehetséges forgatókönyvre mutatnak, amely szerint az egyiptomi seregben görög zsoldosok is harcoltak.

Kapcsolódó írásaink