Megtalálták a történelemkönyveket felforgató szerkezetet

Egy titokzatos, piramisra emlékeztető, víz alatti építményről van szó, amely előzetes becslések szerint több mint tízezer éves. Ez a felfedezés megkérdőjelezi az archeológusok bevett elképzeléseit: ha az objektum mesterséges eredete beigazolódik, akkor ez lesz a legrégebbi ismert piramis a bolygón – még az egyiptomi és a közép-amerikai piramisoknál is régebbi.

Ezt a víz alatti szerkezetet először 1986-ban vették észre, amikor egy japán búvárcsoport a Yonaguni-sziget közelében kutatta a tengerfeneket, írja a Pravda.ru.

25 méter mélyen furcsa alakzatot találtak, amelynek élei és sarkai tökéletesen egyenesek voltak, és külsőre hasonlított a gízai piramisra. De ha az egyiptomi piramisokat körülbelül 4,5 ezer évvel ezelőtt építették, akkor a japán, ha mesterséges eredetű, akkor i. e. 12 ezer évre datálható – jóval az első ismert civilizációk megjelenése előtt.

Ez nem csak szenzáció, ha a kormeghatározás beigazolódik, át kell írni az emberiség történelméről szóló tankönyveket. A modern tudomány szerint a monumentális építkezések (csakúgy, mint a mezőgazdaság) körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt kezdődtek, a holocén kezdetével.

Ez azt jelenti, hogy a titokzatos Yonaguni-piramis vagy felborítja ezt a kronológiát, vagy egy eddig ismeretlen, korát megelőző civilizáció létezésére utal.

Nem csoda, hogy a helyiek „Japán Atlantisának” nevezték el ezt a helyet. Nincs írásos emlék arról, hogy létezett volna olyan nép, amely képes lett volna ilyen építményt emelni.

Sőt, az egyik elmélet szerint a Rjukju-szigetek ezen része éppen 10–12 ezer évvel ezelőtt merült el a gleccserek olvadása következtében. A szkeptikusok természetesen azt állítják, hogy a „piramis” csupán egy természetes kőmasszívum, amely több millió évnyi erózió és tektonikai folyamatok eredménye. De van egy másik oldal is – azok, akik egy eltűnt világ nyomait látják benne.

Különleges szerepet játszott a tárgyról szóló vitában a híres podcast, a The Joe Rogan Experience, ahol két ellentétes elmélet ütközött egymással. Flint Dibble régész, aki számos természeti képződményt látott szerte a világon, kijelentette, hogy a Yonaguni szerkezetében nincs semmi szokatlan – állítása szerint a természet gyakran hoz létre megtévesztően egyenes vonalakat és éleket. Az ősi civilizációk kutatója, Graham Hancock azonban más véleményen van. Részletekre mutat rá, amelyek szerinte nem lehetnek véletlenek: tökéletesen kivésett lépcsők, szimmetrikus teraszok és még egy rejtélyes „arc” is, amelyet a sziklába vésettek.

A kutatásokban áttörést 2023-ban ért el a japán tudós, Masaki Kimura, aki megvizsgálta a piramist alkotó homokkőkőzetek korát. Következtetései szerint a szerkezet kora valóban egybeesik az utolsó jégkorszak végével. Ez közvetve megerősíti Hancock hipotézisét: emberi civilizáció építhette a piramist, mielőtt a régió a tengerszint emelkedése miatt víz alá került.

A viták egyelőre nem csillapodnak. A Yonaguni-piramis a búvárok és a rejtélyek vadászainak Mekkája lett, de a hivatalos tudomány nem siet a következtetésekkel. Hogy ez a japán emlékmű lesz-e a „világ első piramisa”, vagy csak természeti kuriózum marad, az idő fogja eldönteni. Egy dolog azonban biztos: ha Hancocknak és Kimurának van igaza, az emberiség történetére radikális változások várnak.