Titkos üzeneteket találtak a párizsi egyiptomi obeliszken

Az egyiptomi alkirály által 1828-ban, Lajos Fülöp uralkodása alatt ajándékba juttatott egyedülálló emlékmű közel két évszázada áll a francia fővárosban, de hihetetlen, hogy még ma is ősi titkokat tár fel. Jean-Guillaume Olette-Pelletier, a Párizs-Sorbonne Egyetem és a Párizsi Katolikus Intézet egyiptológusának aprólékos munkájának köszönhetően ma már tudjuk, hogy az obeliszk sokkal többet hordoz, mint a hagyományos hieroglifák. Valójában rejtett üzenetek kifinomult hálóját rejti, amelyeket csak az istenek és állítólagos földi képviselőik, Egyiptom elitje láttak.

Olette-Pelletier, a Párizs-Sorbonne Egyetem és a Párizsi Katolikus Intézet professzora lett az első egyiptológus, aki közelről megvizsgálta az emlékművet 1836-os felállítása óta. Váratlanul felfedezte azokat a rejtett üzeneteket, amelyek az isteni királyság és a szent hatalom titkait tárják fel II. Ramszesz idején, akit széles körben az ókori Egyiptom legnagyobb fáraójának tartanak.

Zárlati régészet

Ennek a felfedezésnek a története a 2020-as világjárvány miatti zárlat idején kezdődött, amikor Olette-Pelletier tanulmányozni kezdte az otthona közelében lévő obeliszket.

„A covid idején a 8. kerületben laktam, és mivel akkoriban egy órára kimehettünk egy kilométerig, mindennap elmentem az obeliszk lábához” – emlékezett vissza a Radio France-nak adott interjújában, számol be az AncietOrigins. „Egy nap, amikor elolvastam a szövegeket, rájöttem, hogy vannak meglepő dolgok, kicsit másképp. Szóval másnap leültem a térre, fogtam a távcsövemet és egy jegyzetfüzetet, és reprodukáltam az összes rajzot. Ekkor jöttem rá, hogy rejtett jelek vannak a jelenetekben.”

Amit Olette-Pelletier felfedezett, az egyfajta ritka titkosírás volt, amit „kripto-hieroglifának” neveznek, és amelyeket világszerte csak egy maroknyi tudós tud elolvasni. Ezeket a kódolt üzeneteket először az 1950-es években Étienne Drioton kanonok azonosította, és ezeket a kódolt üzeneteket az ókori Egyiptomban használták szent vagy politikai jelentések beágyazására a nyilvános feliratokba, és csak a papi és értelmiségi elit számára voltak olvashatók.

Olette-Pelletier egyik első leletét II. Ramszesz koronájának alapos vizsgálata során találta. A bonyolult minták között bikaszarvak rejtőztek, szimbólumok, amelyek a ka vagy „életerő” szót írták. Összekapcsolva a szimbólumot másokkal, amelyek ugyanazon az arcon vannak, felfedett egy teljes mondatot: „Nyugtasd meg Amon ka-erejét.” Ez az üzenet csak a luxori templomba belépők számára volt látható, ami azt sugallja, hogy mind a hívőknek, mind magának Amon istennek szólt, akit az Újbirodalom napjaiban az ókori egyiptomi istenek királyaként ismertek el (II. Ramszesz volt a leghatalmasabb és legbefolyásosabb az Újbirodalom fáraói közül).

Szemtől szembe a rejtett ókori történelemmel

2021-ben Jean-Guillaume Olette-Pelletier ritka lehetőséget kapott arra, hogy kibővítse a luxori obeliszk rejtett üzeneteinek tanulmányozását. A 2024-es olimpiai játékok előkészületeinek részeként a francia kormány megkezdte az emlékmű helyreállítási munkálatait, állványzatot emelve a 30 méter magas emlékmű körül. A kulturális hatóságok engedélyével Olette-Pelletier felmászott az obeliszk tetejére, és ő lett az első szakértő, aki ezt megtette Jean-François Champollion óta, aki a 19. században megfejtette a hieroglifákat. Ebből a nézőpontból Olette-Pelletier képes volt dokumentálni a rejtett feliratok több rétegét, végül hét különálló kriptográfiai üzenetet azonosítva az obeliszken.

Az eredetileg a Nílus felé néző arcon újfajta üzenet tárult fel, amely nem az isteneknek, hanem Egyiptom nemességének szólt. Az éves Opet fesztivál idején a királyi udvar tagjai hajóval közelítették meg a luxori templomot. Pontosan 45 fokos szögben láthatták II. Ramszeszt a pschent-et, Felső- és Alsó-Egyiptom kettős koronáját viselni, isteni kiválasztását és abszolút legitimitását megerősítő feliratok kíséretében.

„Ezek a politikai propaganda üzenetei voltak, amelyeket az értelmiségi elitnek szántak – mondta Olette-Pelletier. – A nemesek elolvasták őket, és megértették: ez nem csak egy király, hanem egy megtestesült isten. Nem lehet megfosztani a tróntól.”

Ez a kettős közönség – isteni és nemes – aláhúzza, hogy az egyiptomi hieroglif írás milyen összetett lehet. Míg egyes üzenetek mindenkinek szóltak, mások nagyon specializáltak voltak, és csak az istenek szent nyelvén képzettek értették meg.

Politikai célú szent emlékmű

Olette-Pelletier elemzése szerint az emlékművet két szakaszban faragták. Ez nyilvánvaló a II. Ramszesz címének változásaiból – konkrétan a Usermaatra („Ré hatalmas és igazságos”) névről Setepenrára („Ra választottja”) való áttéréséből uralkodásának második évében. Mivel ez az újabb név megjelenik az obeliszk egyes részein, a tudósok ma már pontosabban datálhatják, hogy mikor írták fel a különböző szakaszokat.

A feliratok szándékos átdolgozása II. Ramszesz politikai igényeit tükrözi. Apja, I. Szeti trónra lépése előtt született Ramszesznek nem volt közvetlen isteni származása, amely általában szükséges volt az egyiptomi királyságba való feljutáshoz. Azáltal, hogy új nevén Ra napistenhez társult, az isteni szelekció narratíváját alkotta meg, hogy megerősítse legitimitását. Az obeliszk ebben az értelemben vallási emlékműként és politikai eszközként is funkcionált, gazdag jelentéssel, amelyet az istenek és az Újbirodalom elitje megértett.

Olette-Pelletier munkája a kriptoszövegekkel kapcsolatos korábbi tanulmányaira épül, beleértve a Tutanhamon trónjáról szóló tanulmányt, ahol kimutatta, hogy az ifjú király teste – amikor ül – egy rejtett kifejezést fejez be, és végtagjai hieroglifikus alakzatokat alkotnak.

„Az egyiptomiak számára a szöveg és a kép egy és ugyanaz volt – magyarázta. – És néha csak mozdulaton vagy perspektíván keresztül lehetett látni a teljes üzenetet.”