Történelem

Új információk az ősi vízilovakról

Rekonstruált koponya

A fejlett 3D-s digitális képalkotási technikák segítségével ez az első teljes rekonstrukciója a faj koponyájának, amely új betekintést nyújt a faj anatómiájába és evolúciós történetébe.

Új információk az ősi vízilovakról
Képünk illusztráció
Fotó: Anadolu via AFP/Anadolu Agency/Agoes Rudianto

Kutatók digitálisan rekonstruálták a Hippopotamus creutzburgi, egy ősi törpe víziló koponyáját, amely egykor Görögországban, Kréta szigetén élt.

A pleisztocén korszakban a vízilovak számos szigeten, köztük Cipruson, Madagaszkáron, Máltán, Szicílián és Krétán éltek. A fosszilis bizonyítékok arra utalnak, hogy a H. creutzburgi a Hippopotamus antiquusból származik , amely faj a Peloponnészoszon, Görögországban élt.

A kutatók úgy vélik, hogy a hidegebb időszakokban a tengerszint csökkenése lehetővé tette, hogy a H. antiquus egy csoportja elérje Krétát, ahol alkalmazkodott a sziget környezetéhez.

Evolúció egy szigeten

A Van Valen biológus által javasolt „szigetszabály” szerint a H. creutzburgi ősei idővel kisebbek lettek. A nagy testű állatok a korlátozott erőforrások miatt gyakran zsugorodnak a szigeti környezetben, míg a kisebb fajok nagyobbra nőhetnek.

A H. creutzburgi a kihalásáig Krétán maradt, bár a pontos ok továbbra is bizonytalan. A lehetséges tényezők közé tartoznak a természeti katasztrófák, az éghajlatváltozás, a betegségek, a táplálékhiány vagy a szarvasokkal való versengés, amelyek a későbbi pleisztocén során érkeztek a szigetre.

A fosszilis maradványok tanulmányozásának kihívásai

A H. creutzburgi fosszilis maradványai bőségesen megtalálhatók a Katharó-fennsíkon, amely egy őskori leletekben gazdag lelőhely. E fosszíliák közül azonban sok rosszul megőrződött, töredezett vagy lapos, ami megnehezíti a faj tanulmányozására irányuló erőfeszítéseket. A H. creutzburgi teljes koponyája még nem került elő, ami jelentős hiányosságokat hagy a morfológiájának megértésében – olvasható a GreekReporter cikkében.

Ennek megoldására Nikolaos Gerakakis és Prof. Dimitrios Makris kutatók négy, 1998 és 2002 között feltárt fosszilis töredéket használtak fel. Fotogrammetriával, egy digitális képalkotó módszerrel virtuálisan rekonstruálták a koponyát.

A csapat a Blender nevű számítógépes grafikai szoftverre támaszkodott, hogy a koponya lapított és töredezett részeit újra elhelyezzék. A De Vries és társai által 2022-ben kifejlesztett retrodeformációs technikát követték, amelyet ehhez a projekthez adaptáltak.

A súlyosan deformálódott állkapocshoz egy egyedi, 23 karéjból álló, „pókszerű” exoskeletont terveztek, hogy visszaállítsák az eredeti alakját.

A legfontosabb eredmények: a krétai víziló koponyája

A rekonstruált koponyából kiderül, hogy a H. creutzburgi hasonlóságot mutat az afrikai vízilovakkal, a Hippopotamus antiquusszal és a törpe madagaszkári vízilovakkal. Mérete a madagaszkári fajhoz vagy egy fiatal afrikai vízilóhoz volt hasonló.

Ez a digitális modell a kutatáson túl gyakorlati alkalmazásokkal is rendelkezik. A csapat azt tervezi, hogy a koponyát 3D-nyomtatással készíti el múzeumi kiállítások számára, többek között a Kátrányos-fennsíkon.

A kutatók elkészítették a teljes csontváz digitális rekonstrukcióját is, amelyet az athéni Nemzeti és Kapodisztriánus Egyetem gerinces paleontológiai laboratóriumában egy fizikai modell elkészítéséhez használtak fel. A projektben George Lyras professzor, Nikolaos Gerakakis, Maria Tsanidou és Konstantina Kouveli is részt vett.

Kapcsolódó írásaink