Az európaiak a római korig többnyire sötét bőrűek voltak

A viszonylag közelmúltig a világos bőr, a kék szem és a szőke haj kombinációja ritkaságszámba ment az európaiak körében. Egy új kutatás szerint a sötét vonások egészen a vaskorig, vagyis jóval későbbi korig, mint korábban gondolták, a normának számíthattak.

Az Afrikából származó emberek kezdetben sötét bőrrel, hajjal és szemmel indultak, majd világosabb tónusúvá váltak, amint elterjedtek Eurázsia hűvösebb, északi területein. Az elmélet szerint a sápadtabb bőr jobban elnyeli a nap ultraibolya-sugárzását, amely a D-vitamin termeléséhez szükséges, és ezért evolúciós előnyt jelent a kevesebb napsütéssel rendelkező régiókban.

„Korábbi adatokból tudtuk, hogy a világos bőr első előfordulása körülbelül 15 000 évvel ezelőtt volt a Kaukázus térségében” – mondta a tanulmány szerzője, Guido Barbujani professzor. Az IFLScience-nek nyilatkozva kifejtette, hogy a legkorábbi világos bőrű egyének anatóliai földművesek voltak, akik a neolitikum idején terjedtek el Európában, és felváltották az ott élő vadászó-gyűjtögető népességeket.

„Az elképzelés [eddig] az volt, hogy ez egy olyan jelenség, mint amikor vajat kenünk a kenyérre. Keletkezik egy vajréteg, amely az egész szeletet elfoglalja” – mondta. Az új tanulmány azonban – amely még szakértői véleményezésre vár – azt mutatja, hogy „ez nem így volt. Inkább olyan volt, mint egy leopárdbőr, itt-ott világos és sötét bőrszín alkalmi előfordulásaival.”

Amit nem tudtunk, hogy a sötét bőrök egészen a vaskorig megmaradtak (a vaskor Róma mitikus alapítási idejét és a trójai háborút is magában foglalja) – mondja Guido Barbujani professzor

A tanulmány szerzői 348 olyan ősi ember DNS-ét elemezve, akik Eurázsia több pontján éltek, nyomon követték a bőr, a haj és a szem pigmentációjának ingadozását az elmúlt 45 000 év során. „Kiderült, hogy a világosabb pigmentáció felé való elmozdulás időben és térben szinte lineárisan zajlott, és a vártnál lassabban, az egyének felénél még jóval a réz- és vaskorban is sötét vagy köztes bőrszínt mutattak ki” – írják.

„Már volt némi bizonyítékunk arra, hogy a sötét bőrűek a vártnál hosszabb ideig maradtak Európában” – mondta Barbujani. Például a híres Cheddar Man, aki a mezolitikus Angliában élt körülbelül 10 000 évvel ezelőtt, ismert, hogy sötét bőrű és kék szemű volt. „Amit nem tudtunk, hogy a sötét bőrűek egészen a vaskorig megmaradtak.”

Elemzésükben a kutatók megállapították, hogy a sötét vonások szinte mindenütt jelen voltak a paleolitikumban, amely nagyjából 45 000 és 13 000 évvel ezelőtti időszakot jelent. Az ezt követő mezolitikumban azonban Észak-Európában, Franciaországban és Szerbiában a kékszeműség tetőzött.

Ugyancsak ebben a korszakban mutatták ki a világos bőr, a szőke haj és a kék szem első ismert előfordulását egy 12 000 éves svédországi vadászó-gyűjtögető genomjában.

A neolitikumban – amely körülbelül 10 000 és 4000 évvel ezelőtt tartott – a kutatók Eurázsia nagy részén kizárólag sötét bőrűeket találtak, bár Észak-Európában kis számú világos bőrű egyént is azonosítottak. Csak a bronzkorban találtak a tanulmány szerzői „a becsült kék szem, szőke haj és világos bőr együttes előfordulásának növekedését”, Angliából, Magyarországról, Észtországból és a Cseh Köztársaságból származó négy egyénnél mutatták ki ezt a kombinációt.

Végül kifejtik, hogy a 3000 és 1700 évvel ezelőttre datált genomok a vaskorban Európa és Nyugat-Ázsia különböző területein a sötét, a közepes és a világos bőr keveredését mutatták.

„A világos bőrszín első előfordulását a svéd mezolitikumban találtuk, de ez csak egyetlen mintából származik [több mint ötven] közül” – írják a tanulmány szerzői. „A dolgok ezután megváltoztak, de nagyon lassan, így csak a vaskorban változott meg a világos bőrűek gyakorisága a sötét bőrűekével szemben; az őskor nagy részében az európaiak többsége sötét bőrű volt” – állítják.

A sötét bőr hosszú ideig való elterjedtségére Barbujani magyarázatot kínálva elmondta, hogy „a világos bőr kedvező egy olyan környezetben, ahol UV-sugárzásra van szükség a D-vitamin előállításához, de ha az étrendünk például halakon alapul, akkor nincs szükségünk annyi fényre. A D-vitamin megtalálható a (hal)ételekben.”

„És így a sötét bőrű emberek, ha megfelelő étrenddel rendelkeztek, meglehetősen jól tudtak élni, még az európai éghajlaton is” – mondta.