A „ szögezett fej rituálé” sokkal „összetettebb volt, mint eredetileg gondolták”

A spanyolországi őskori emberek nagyon különböző okokból vágták le halottak fejét és vertek át óriási szögeket a koponyájukon: a közösség őseinek megünneplésére és ellenségeik megfélemlítésére – derül ki a vaskori koponyák új elemzéséből.

Egy új tanulmányban a kutatók hét levágott koponyát vizsgáltak meg az Ibériai-félsziget délkeleti partvidékén található két régészeti lelőhelyről, azzal a céllal, hogy megállapítsák, honnan származnak a lefejezett emberek.

„A vizsgálathoz való hozzáállásunk előfeltevése az volt, hogy ha háborús trófeák voltak, akkor nem az elemzett lelőhelyekről származnak, míg ha tisztelt személyekről van szó, akkor ezek valószínűleg helyi eredetűek” – mondta Rubén de la Fuente-Seoane, a Barcelonai Autonóm Egyetem régésze és a tanulmány első szerzője pénteki (február 21.) közleményében.

A Reports de la Fuente-Seoane és munkatársai egy stronciumizotóp-elemzésnek nevezett módszerrel azonosították, hogy a hét ember közül melyik volt helyi, és melyik máshonnan érkezett. Ez a technika segít feltárni, hogy honnan származnak az egyének, mivel a stroncium elem a növekedés és a fejlődés során bekerül a csontokba és a fogakba, és tükrözi az adott személy étrendjének földrajzi elhelyezkedését.

Az elemzésből a kutatók megtudták, hogy a Puig Castellar lelőhelyen talált négy levágott fejből három nem helyi személytől származik, míg Ullastret lelőhelyen a három koponya közül csak egy származott nem helyi személytől. Mindkét régészeti lelőhely, amelyek egymástól mintegy 100 kilométerre fekszenek, egykor ősi városoknak adott otthont, amelyeket nem sokkal a második pun háború és a rómaiak Kr. e. harmadik század vége körüli érkezése után elhagytak.

„Ez az eredmény arra utal, hogy a levágott fejek gyakorlatát minden helyszínen más-más módon alkalmazták” – mondta de la Fuente-Seoane, és hogy »az egyének kiválasztása a levágott fejek rituáléjához sokkal összetettebb volt, mint eredetileg gondolták«.”

A kutatók megvizsgálták azokat a helyeket is, ahol a levágott fejeket találták. Puig Castellarban az összes nem helyi koponyát külső falakon vagy azok közelében találták, ami arra utal, hogy a koponyákat felszögezték, hogy az emberek láthassák. Ez azt jelentheti, hogy a céljuk az volt, hogy demonstrálják a közösségen kívüli csoport feletti hatalmat.

Ullastretben viszont a helyi koponyákat lakóházakban találták, ami arra utal, hogy vagy a házakon belül vagy kívül állították ki őket a közösség fontos tagjainak tiszteletére – mondták a kutatók.

Ezek az eredmények összhangban vannak a görögök és rómaiak történelmi beszámolóival – jegyezték meg a kutatók tanulmányukban. Az ókori szerzők azt írták, hogy a dél-franciaországi gallok levágták az ellenség fejét, és dobozokban tartották, az ibériai zsoldosok pedig lándzsáikon hordták a felnyársalt ellenséges fejeket.

A kutatók azonban figyelmeztettek, hogy ez nem a végső szó a szögezett fejek rituáléjáról. Bár úgy tűnik, hogy a rituálét a vaskori ibériai lelőhelyeken különböző módon gyakorolták, további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy biztosak lehessünk benne – mondta de la Fuente-Seoane.