Történelem

Egy titokzatos fém, amely Atlantisz városához kötődik

Talán a megfoghatatlan fém mégsem olyan titokzatos

Az ókori szövegek egy különös és értékes fémről, az orichalcumról beszélnek. A misztikus anyagot gyakran fantasztikus találmányként emlegetik – egészen addig, amíg a Földközi-tengerben rá nem bukkantak egy nagy rejtekhelyre – írja az IFLScience.

Egy titokzatos fém, amely Atlantisz városához kötődik
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

Az orichalcum neve a görög „hegyi réz” szóból származik. Egyik legjelentősebb említése Platón Atlantisz-legendájában található, amelyben úgy írja le, hogy „értékesebb [...] mindennél, kivéve az aranyat”. A Kritiasz című dialógus elmagyarázza, hogy Atlantisz mitikus fellegvárát orikálciummal bevont falak, oszlopok és padlók díszítették, amelyek az épületet „vörös fénnyel” ruházták fel.

Ez számos más ókori szövegben is szerepel , többek között a Kr. u. 1. századi írók, Cicero és Plinius az idősebb írásaiban.

Gyakran mondják, hogy vöröses árnyalattal rendelkezik, és sokan utaltak arra, hogy az orichalcum a sárgaréz – a réz és a cink ötvözete – egy formája lehet, bár pontos azonosságára csak a modern tudomány és régészet több áttörése után derült fény.

Egy búvár a Földközi-tengerben, a mai Szicíliában található ókori görög város, Gela partjainál 40 darab, ötvözött fémből készült rudat fedezett fel. A helyi hatóságok 2016-ban végzett további vizsgálatai további 47-et tártak fel, mindössze 10 méterre az első felfedezéstől. Nyilvánvalóvá vált, hogy a két lelet ugyanabból a hajóroncsból származik, amely körülbelül 2500 évvel ezelőtt süllyedt a tengerfenékre.

A vékony fémrudakról kiderült, hogy réz-cink ötvözetből készültek, ami arra utal, hogy egy ősi orichalcum-kötegről van szó.

A tudósok úgy vélik, hogy az ókori római érmékben is találtak bizonyítékot az orichalcumra. A legtöbb érme ebből a korszakból aranyból, ezüstből, bronzból vagy rézből készült. Egy 2019-es tanulmány azonban pásztázó elektronmikroszkóp segítségével kimutatta, hogy néhány, Augustus (i. e. 23) és Nero (i. sz. 63–64) reformjai után vert érme akár 30 százalék cinket tartalmazó réz-cink ötvözetből, azaz orichalcumból állt.

Kiderült tehát, hogy az orichalcum nem is olyan rejtélyes, mint ahogyan gyakran ábrázolják. A fém kémiailag alapvetően nem különbözik a sárgaréztől, hanem egy ősi kifejezés, amelyet gyakran használtak a sárgaréz egy bizonyos típusának leírására. Összetétele azonban az idők során változott, különböző cink-, réz- és szennyezőanyag-koncentrációkkal.

Kapcsolódó írásaink