Történelem
Egy elrontott kőkorszaki vacsora
Több ezer évvel ezelőtt egy neolitikus ember megpróbált zabkását főzni, de végül elégette azt
A régészek az ételmaradékra azután bukkantak, hogy egy vegyes kerámiatöredékekből álló szemétkupacot vizsgáltak meg.
„Amint belenéztünk az illető főzőedényébe, nyilvánvaló volt, hogy valami baj történt" – mondta a Live Science-nek a tanulmány vezető szerzője és Lucy Kubiak-Martens archeobotanikus, a hollandiai régészeti és paleobotanikára szakosodott BIAX Consult cég együttműködő partnere.
A kerámiaszilánkokra még rárakódott maradványok kémiai elemzései különböző ősi gabonaszemek, köztük emmer búza és árpa nyomait tartalmazó táplálékhéjakat mutattak ki. A kutatók a németországi Kieli Egyetem közleménye szerint fehér lúdláb maradványait is megtalálták, amely egy keményítőtartalmú magjairól ismert vadnövény.
Bár van bizonyíték arra, hogy az emberek 32 000 évvel ezelőtt Olaszországban őrölték a vadzabot, valószínűleg lisztnek, az újonnan leírt törött edény a világ első feljegyzett (és sikertelen) kísérletét jelentheti a zabkása főzésére. Nem lehet megmondani, hogy az illető inkább összetörte-e a fazekat, mint hogy a tisztításával bajlódjon, vagy a fazék természetes módon tört el, jóval a főzési baleset után.
Egy másik cserépdarabon állati zsírmaradványok - valószínűleg tej - voltak, amelyek beszivárogtak az agyagba. Nem úgy tűnt azonban, hogy a szóban forgó szakács gabonát kevert volna a folyadékba, így a tej valószínűleg nem volt a kása része.
„A kicsírázott szemek azt is elárulják, hogy mikor takarították be őket, vagyis valamikor a nyár végén csírázhattak ki – mondta Kubiak-Martens. – Akkoriban nem tudták a gabonát a polcra tenni, és tárolni későbbi felhasználásra, mint ahogyan azt ma tesszük. Azonnal fel kellett használniuk, amit betakarítottak."
Bár a talajminták korábbi elemzései már mutattak bizonyítékot arra, hogy ebben az időszakban hasonló ősi gabonákkal és magvakkal főztek, ez a tanulmány az első alkalom, hogy a kutatók égett ételmaradékot találtak egy neolitikus németországi kerámiaedényen, és bepillantást enged az illető étrendjébe – áll a közleményben.
„Ez sokkal több, mint egy elszenesedett gabona. Azt látjuk, hogyan készítették el az emberek a napi ételeiket több ezer évvel ezelőtt."
