Történelem

Dzsingisz kán népirtása lehűtötte a bolygót

Kevés ember gyakorolt akkora hatást a világ népességére, mint Dzsingisz kán

A legújabb feltételezések szerint, bár a sok mészárlás mellett a gyermekek nemzésébe is komoly energiát fektetett a hadvezér, hódításaival jelentős mennyiségű szén-dioxidot vonhatott ki a légkörből, ami talán még a bolygót is lehűtötte – írja az IFLScience, számol be a 24.hu.

Dzsingisz kán népirtása lehűtötte a bolygót
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

Az antarktiszi jégmagok alapján a tudósok a légköri szén-dioxid mennyiségének hirtelen, körülbelül három ppm-es csökkenését állapították meg Kr. u. 1200 és 1470 között, ami nagyjából egybeesik a mongol invázió idejével, valamint az európai pestisjárvánnyal. Egy második, 4,6 ppm-es csökkenést is észleltek 1560 és 1680 között, ami Amerika meghódításával és a kínai Ming-dinasztia bukásával egyidőben történhetett.

Mind a négy esemény kapcsán közismert, hogy rengeteg ember életét követelte, ami arra késztette a kutatókat, hogy elgondolkodjanak azon, vajon a globális népesség hirtelen csökkenése okozhatja-e a szén-dioxid-szint változását. A kutatók a vizsgálathoz a földhasználati minták változásait rekonstruálták a Földön Kr. u. 800-tól napjainkig, ami alapján megállapították, hogy messze a mongol invázió volt a legnagyobb hatással az éghajlatra.

A kutatók szerint a mongol sereg előrenyomulása során nagyjából 115 millió emberrel találkozott, akiknek mintegy 30 százalékát lemészárolták. Ennek következtében 142 ezer négyzetkilométernyi erdő ki nem vágásához járulhattak hozzá.

A növényzet emiatti hirtelen növekedése 684 millió tonna szenet távolított el a légkörből, ami globálisan 0,183 ppm-es csökkenést eredményezhetett. Ezzel szemben a fekete halál csak 0,026 ppm-rel csökkentette volna a légkörben lévő szén-dioxid-mennyiséget, míg Amerika meghódítása és a Ming-dinasztia bukása 0,013, illetve 0,048 ppm-et távolíthatott el.

A kutatók ugyanakkor jelezték, hogy ezen történelmi események egyike sem magyarázza az ősi jégmagokban rögzített éghajlati változásokat. A kutatók szerint ugyanis a fáknak gyakran évszázadokba telik, mire megnőnek, és az emberi népesség már jóval azelőtt helyreállt és folytatta az erdőirtást, hogy a növekedésnek esélye lett volna kifejtenie a hatását. Emellett azt is kiemelték, hogy az események hatása leginkább csak lokálisan voltak tetten érhetők, és a bolygó más részeiről származó kibocsátás minden bizonnyal ellensúlyozta volna a különbséget.

A The Holocene című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a légköri szén-dioxid történelmi csökkenését minden bizonnyal inkább természetes tényezők, például vulkánkitörések okozhatták.

Kapcsolódó írásaink