Történelem
Az Amazonas szárazsága több tucat sziklába vésett ősi arcot tárt fel
Ez egy keserédes felfedezés, mivel a vésetek akár 2000 évesek is lehetnek, de csak a rekord alacsony vízszint miatt tudták felfedni őket

A kísértetiesen kifejező arcokat, amelyeket általában a Rio Negro víz alá merít, a Manaus városához közeli Ponta das Lajes nevű helyen fedezték fel. A Rio Negro vízszintje jelenleg 121 éve a legalacsonyabb, mivel az elmúlt héten először csökkent 13 méter alá.

A Rio Negro és az Amazonas folyó találkozásánál található, az arcok utoljára 2010-ben voltak láthatóak, amikor a regionális szárazság miatt a vízszint 13,63 méterre (44,7 láb) esett. Az AFP-nek nyilatkozva Livia Ribeiro, Manaus lakosa elmondta, hogy hallott a faragványokról a legutóbbi megjelenésük után, de nem volt meggyőződve a létezésükről, amíg saját szemével meg nem látta őket.
„Azt hittem, hogy hazugság... Soha nem láttam még ilyet. Már 27 éve élek Manausban” - mondta.
Jaime Oliveira régész a helyi médiának nyilatkozva kifejtette, hogy a legutóbbi szárazság miatt több faragvány került napvilágra, mint a 2010-es szárazság idején. És bár nem tudja megmondani, hogy melyik prekolumbián kultúra lehetett a felelős a vésetekért, azt azonban kifejtette, hogy a régió „egy olyan gyarmatosítás előtti terület, amely mintegy 1000-2000 évre visszamenőleg bizonyítja a megszállást” - írja a BBC News.
„Amit itt látunk, azok antropomorf alakok ábrázolásai” – tette hozzá Oliveira. Az arcok mellett a régészek egy másik sziklán is találtak barázdákat, amelyeket az ősi bennszülött vadászok vagy harcosok készíthettek a nyilaik élezéséhez.
A brazil Amazonas jelenlegi szárazsága máris katasztrofális következményekkel járt: szeptember utolsó hetében több mint 120 folyami delfint találtak elpusztulva a szokatlanul magas vízhőmérséklet miatt. A helyzetet valószínűleg súlyosbította az idei El Niño esemény, amelynek következtében az esőerdőben a csapadék mennyisége jóval a történelmi átlag alá esett.
Az idén az időjárási mintákat befolyásoló további tényezők ellenére az éghajlatváltozás a jövőben valószínűleg a világ nagy részén gyakoribb aszályokat fog eredményezni. A kitett relikviák tehát „Eljövünk, megnézzük (a metszeteket), és azt gondoljuk, hogy gyönyörűek. De ugyanakkor aggasztó is... Arra is gondolok, hogy vajon 50 vagy 100 év múlva is létezni fog-e ez a folyó” - mondta Ribeiro.