Történelem
A Római Birodalom erődjeinek százait fedezték fel a hidegháborús kém műholdak
Az erődítmények megváltoztatják a birodalomról alkotott elképzeléseinket
Az ókori erődöket először az 1920-as években dokumentálták a Közel-Keleten, amikor Antoine Poidebard jezsuita pap a világ egyik első légi régészeti felmérését végezte. Tanulmányai 116 erődöt számoltak össze, ami arra utal, hogy ezek a Római Birodalom keleti határát védték az arab világból és Perzsiából érkező fosztogató invázióktól.
Az új felmérés során a Dartmouth College kutatói a hidegháború után titkosítás alól feloldott, a Közel-Keletről készült 20. századi műholdfelvételek tanulmányozásával újra szemügyre vették a területet.
A tájban található lenyomatokat vizsgálva összesen 396 új római kori erődöt azonosítottak a szíriai sztyeppén.
„Az általunk valószínűsíthető erődöknek minősített régészeti objektumok könnyen megkülönböztethetők a modern épületektől az utóbbiak által vetett jellegzetes árnyékok miatt, szemben a régészeti lelőhelyeken látható alacsonyabb, erodált falakkal. A leggyakoribb forma, amelyet valószínűsíthető erődként értelmezünk, egy klasszikus négyzet alakú, jellemzően 50-80 méter oldalanként” – írják a tanulmány szerzői. A csapat Poidebard atya eredeti erődítményei közül csak 38-at tudott bemérni, ami arra utal, hogy az elmúlt évszázadban az intenzív mezőgazdaság és az urbanizáció következtében sok ilyen régészeti maradvány eltűnt.
Érdekes módon a több száz újonnan felfedezett erődítmény kelet-nyugati irányban széles körben elterjedt, ami azt jelzi, hogy nem feltétlenül egy észak-déli irányú határ részei voltak, amely a keleti betolakodóktól védett.
A kutatók ehelyett azt feltételezik, hogy az erődítmények komplexuma a csapatok vagy a kereskedelmi áruk térségen keresztüli mozgását segítette, védve a keleti tartományok között a nem római területre utazó kereskedelmi karavánokat.
Ha ez az értelmezés helytálló, az nagy hatással lehet arra, ahogyan a római világnak ezt a részét látjuk. Először is, ez azt jelzi, hogy a birodalom keleti kiterjedésének nem voltak szigorú határai. Másodszor, azt sugallja, hogy ez a régióban inkább a kereskedelem folyt, mintsem háborúskodás.
Ahogy egyre több 20. századi képfelvétel válik titkosítás alól feloldottá, egyre több ehhez hasonló új régészeti felfedezés válik lehetővé. Az amerikai kormány például 1997-ben feloldotta az 1950-es és 1960-as években a világ felett repült U–2 kémrepülőgépek által készített több ezer fénykép titkosítását. Ezek a képek állítólag jobb felbontásúak, mint a Google Earth, és mindenféle régészeti emléket felfedezhetnek a múltból.
„Ezeknek a hatalmas adatoknak a gondos elemzése hatalmas lehetőségeket rejt magában a közel-keleti és azon túli jövőbeli felfedezések szempontjából” – tette hozzá Casana.
